Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)
A színjátszás művészete
Mihelyt a szinészalak embereket vagy emberi módon viselkedő jelenségeket képzel az érzékelhető tárgyak és folyamatok mögé vagy helyébe, esetleg az "üres semmi"-be,és elképzelése kifejeződik testtartásában, mozgásában, hangjában, fokozatosan kialakul az eleven viszonyhálózat, a cselekvő ember és az őt övező társadalmi körülmények között létrejön a kiterjesztett térben, időben és tartalmasságban a szinpadi helyzet a néző felfogásában is. Nélkülözhetetlen, de nem elegendő a maradandó esztétikai mélyhatáshoz, ha a szinész csupán felidézi, de hidegen szemléli képzeletében az érzékletes környezeten át megelevenülő társadalmi helyzetet. Reagálásával, törekvésével, érzéseivel, belső magatartásával és külső viselkedésével kölcsönhatásba, cselekvő viszonyba kell kerülnie az érzékletes környezetben megelevenülő emberi körülményekkel, a humanizált és szubjektivizáit társadalmi helyzettel. Kétféle viselkedést meghatározó alapviszony lehetséges a szinészalak és az őt övező szinpadi helyzet között, (természetesen ezen belül számos átmeneti változat is). A körülmények vagy gátolják - esetleg csak fenyegetően - a szinész a lakot cselekvései végrehajtásában, vagy szabadságot nyújtanak, cselekvési lehetőséget kínálnak neki. A két ellentétes helyzetminőség, a szabadság vagy gátoltság érvényesítése és nyomon követése a szinészi játékban esztétikai szempontból azért is különösen fontos, mert ezekből épül fel a szinpadi helyzetsorozat folyamán a szinjáték átfogó cselekménye és átfogó ellencselekménye: a drámai konfliktus. A szinészi játék akkor válik művészien drámai hatásúvá, ha folyamatosan és következetesen megelevenedik benne az élet és a szinjáték alaptörvényszerüsége, az ellentétek egysége és küzdelme, a vonzás és a taszítás, a serkentés és a gátlás, a lehetőség és a lehetetlenülés, a szabadság és a megkötöttség, az emberség és az elembertelenedés dialektikus folyamata, amely végső fokon minden komoly és vidám művészi szinjáték legmélyebb tartalma.