Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A színjáték-egész világa

mindegyiket magában foglalja, hiszen vannak például csak beszélt, csak énekelt (opera) vagy csak néma mozgással előadott szinjátékfajták (pantomim). A szinjáték-egész - mint már rámutattam nem puszta összeadása a benne foglalt különféle művészeti alkotásoknak, hanem az egymásra ható és egymást átható különböző alkotóelemek egynemű esztétikai közeggé alakitott differenciáltan egységes szintézise. De mi avatja egynemű esztétikai közeggé, audio-vizuális egységgé a s zinj áték-egész különböző alkotóelemeit? A szinjátszó cselekvés, a szinjátszás, amely minden szinjátékalkotó tevékenységben, a szinjáték-egész minden tényezőjében különböző módokon ugyanarra a közös esztétikai-társadalmi célra irányulva érvényesül és egynemüslt. Ha a szinjáték-egész valamelyik tényezőjéből hiányzik az élő vagy életszerűen rögzitett szinjátszó cselekvés, ha az előadásban valamelyik alkotóelem kiszakad az egységesen végigvonuló átfogó színjátszással telitett cselekvésfolyamatból és önállósul, a szinjáték-egész esztétikai varázsának összhatása megtörik, és a néző a közös művészi élmény gazdagitó és erősitő világából lefegyverezve zuhan vissza magánéletének kisebb-nagyobb gondjai közé. r A szinjáték-egész fajtái és összetevői A szinjáték-egészt létrehozó alkotó tevékenységek a következők: a s zind a rab alkotás, elsősorban a dráma irás, de ide értjük a zeneszerző, a versszövegiró és bizonyos esetekben (szövegnélküli színjátékok: pantomim, táncdráma) a koreográfus és a rendező játéktervező cselekmény alkotó tevékenységét is, a rendezés, a szinjátszás, a szinpadtervezés (diszlet, jelmez, kellék) művészete. Részt vesznek még a szinjáték-egész megvalósításában más, fontos művészeti tevékenységek is, például a karmesteré, a zenészeké, sőt az alkotó világosítóé is, aki a művészi fényhatásokat megtervezi és megvalósitja.