Hont Ferenc: Kis színházesztétika (Színházelméleti füzetek 10., Budapest, 1978)

A cselekvés esztétikája

és eldobunk egy követ, amikor futunk, úszunk, csókolodzunk, ve­rekszünk, vitatkozunk, gondolkodunk, töprengünk, vívódunk, sa­ját testünkkel és ennek megnyilvánulásaival cselekszünk. A cse­lekvés nemcsak az esztétikai élményt szándékosan előidéző művé­szeteknek, hanem minden mozgó és mozdulatlan, élő és élettelen műnek végső forrása és tartalma. Amikor tehát az esztétikai ha­tást sugárzó jelenségek meghatározó lényegét, legbensőbb tartal­mát - esetünkben elsősorban a színjátszásét - igyekszünk meg­ragadni, két fogalom valódi mivoltát kell tisztáznunk: a cselek­vését és az esztétikumét. A cselekvés olyan törekvésből fakadó, célra irányuló müve­let, amellyel megváltoztatni igyekszünk a külvilágot, önmagunkat (esetleg csak benső világunkat, például gondolatainkat), vagy a kettő egymáshoz való viszonyát. A cselekvés mozgás, de az élő­lénynek nem minden mozgása cselekvés. Például, ha megbotlunk és elesünk, ez nem cselekvés, hanem történés, mert nem mi törekedtünk arra, hogy megváltoztassuk helyzetünket, hanem ve­lünk történt a megbotlás és a földre zuhanás eseménye. De ha esés közben megkapaszkodunk valamiben, hogy visszaállítsuk e­gy ensulyunkát, vagy elhárítsuk, esetleg csökkentsük a várható fáj­dalmat, mert a fájdalmas ütődés elhárítására vagy gyengítésére törekvő közbeiktatott mozdulatunk - önkéntelennek érezve is ­szándékból fakadt,és célra irányult, tehát cselekvés. És ha nem sikerült kapászkodásunkkal megakadályozni az esést, akkor is cselekedtünk, próbálkoztunk. A rosszul sikerült, a kudarcba fult, a megszakadt tevékenységek is cselekvések, hibás, rossz minő­ségű vagy befejezetlen, de törekvésből fakadó, célra irányuló cselekvések. Nem cselekvés a növekedés, a sziv dobogása, a vér kerin­gése, az emésztés, általában minden szándéktalan biológiai fo­lyamat, hanem működés. Ezek nem törekvésből fakadnak, nem célra irányulnak (bár célszerűek), legtöbbször alig vagy egyál­talán nem veszünk róluk tudomást, csak olyankor, amikor rend­ellenesen működnek. Nem cselekvés a gépek mozgása, hanem em­beri cselekvést helyettesítő és kiegészítő mozgás. És nem cse­lekvés a feltétlen és feltételes reflex sem, hanem önkéntelen mű­ködés, amelyet általában nem a célra törés szándéka, hanem a

Next

/
Thumbnails
Contents