Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)
Írók a színházban
össze egy szindarab születésére emlékszem. Rábeszéltem Sándor Kálmánt A harag nap .ja c. regényének dramatizálására, amit aztán nagy sikerrel játszott a Néphadsereg Szinháza. - 1974-ben mutatta be a Madách Színház Molière Fösvényének Ön által készitett átdolgozását, a Zsugorít . 1949-ben pedig az Ifjúsági Színházban került szinre a Gyárfás Miklóssal közösen irt Zichy palota . Drámairól pályáján ezután hosszú hallgatás következett. - Nem éreztem magam drámairónak, nem is éreztem semmi különösebb szinpadi vonzást. - Időrendben következő színmüve az 1958-ban Íródott Sötét galamb . - Minden korábbi drámám története majdnem azonos ritmusú. Filmnovellának készül, de nem lesz belőle film. Megjelenik kisregényként, s aztán átdolgozom szinpadra. Ez történt a Sötét galambbal la. 1956 után hat évig nem írhattam, ezért minden lehetőséggel megpróbálkoztam, hogy szinre kerüljek. A Sötét galamb erre már témájánál fogva is alkalmasnak látszott. Egy bányászcsaládból származó apáca sorsáról szólt, a zárdák feloszlatása után. Akkor egy szinhaz sem vállalkozott a bemutatására, de aztán mégis előadta a Nemzeti, 1970ben. Mindennek persze más akusztikája volt már. - Közben azonban 1967-ben szinre került a Tóték . - Ezt Fábry Zoltán rendelte meg filmnovellának, de csak néhány évvel később rendezte meg. Időközben regényt irtam belőle, s Kazimir Károlynak jutott eszébe, hogy ennek alapján szinpadi müvet Írasson velem. - Hogyan készült a dramatizálás, hogyan jött létre az előadás? - Kazimir nagyon sok ötletet adott, sok mindenben segiteni tudott gyakorlatlanságomon. Nagyon rászorultam egy jó rendező tanácsaira. Kazimir szeret egyedül megbirkózni a rendezőikoncepció megfogalmazásával. Nem örül, ha az iró beleszól a munka közben. A próbafolyamat végén azonban meghívott, hogy járjak be, jó néhány próbán részt is vettem. Sok dologra felhívta a figyelmemet, amelyek papiron jól hangzottak, de a