Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Rendezők - a mai magyar drámáról (interjúrészletek)

után, azért a hátramaradó 23 előadásért nagyobb változások essenek egy darabon. Budapesti színházaknál, egy-egy nagy siker - mondjuk a Pop-fesztivál - esetében a darab kifutási ideje akár három szezon is lehet, ott a szükségesnek látszó változtatások vagy javítások elvégzése csaknem kötelessége volna a színháznak, a dramaturgiának éa a szerzőnek is. - Saját rendezéaei közül van-e olyan, amin ma javítana? - Mind. - Közrejátszik ebben a próbaidő rövidsége is? - A próbaidő mindig rövid. Ha igaz az, hogy a szinházi előadás műalkotás, akkor az is igaz, hogy befejezni soha nem lehet, csak abbahagyni. Mindig lehet tehát rajta változtatni és javitani. A darabnak a közönségre tett hatása mindig csak a premier után derül ki. Nádasdy Kálmánt idézem, aki a rendezői munka egyik legsarkalatoaabb pontjának a hatáselemzést tartja. De sajnos ebben a kérdésben igazán csak a közönség reagálásának, a hatásnak előadásról előadásra történő felmérése segithet. Vannak dolgok, amiket az ember még premier után, a harmadik, negyedik előadásig is kiválónak tart. Aztán rájön arra, hogy hoppá, itt egy komikus elem nem ül, vagy éppen Ott hat, ahol a dráma egésze szempontjából nem kellett volna. Minden darabot három vagy hat hónapig lehetne rendezni, s akkor is - tiz-húsz előadás után újra elölről lehetne kezdeni. - Bukott-e magyar darabbal, s ha igen, miben látja ennek az okát? - Sajnos, buktam. Az első, nem nagyon látványos, de komoly bukásom Vészi Endre Ember a szék alatt cimü darabja volt, sok évvel ezelőtt. Vészi Endre köznapi költészete valahogy nem találta meg megfelelő hangsúlyait és formáját a szinpadon, amiben elsősorban magamat hibáztatom. A második bukásom egy árnyalattal még fájdalmasabb, ez Hernádi Antikrisztusa volt. - Mi jelenti az ön számára a sikert? - Egy szinházi előadás lehet nagy közönség- és kritikai siker, s ugyanakkor művészi kudarc. Én inkább művészi ered-