Gervai András szerk.: A mai magyar dráma egy évad tükrében - Beszélgetések és interjúk az 1972-73-as évad új magyar bemutatóiról és a mai magyar drámáról (Színházelméleti füzetek 9., Budapest, 1978)

Az ötlettől a bemutatóig

olvastam, folytatásokban. Annyira tetszett, hogy rögtön arra gondoltam: rá kell beszélnem az irót, Írj on regényéből drámát, hiszen a téma, az izgalmas gondolat, az egész mü drámai ereje, aüritettsége szinte ordit a azinpad után. Amint kineveztek a József Attila Szinhaz főrendezőjévé, úgy éreztem, ezzel az előadással kellene letenni a névjegyemet a szinházban. Nemcsak az én bemutatkozásom miatt, hanem azért, mert úgy gondoltam: a József Attila Szinháznak ebben az irányban kellene'tovább fejlődnie. Ez a lényeges, felkavaró kérdésekről azóló mü pontosan a mi színházunkba való. - Kertész Ákos hosszas húzódozás után beleegyezett, hogy ebből az akkor még meg sem jelent könyvből darabot irjon. De hogyan? - A Makra-Vali párjelenetek szinte egy az egyben átmenthetők voltak; bizonyos változtatásokkal, de majdnem teljes egészében a Makra és Sztanek nagyszerű párjelenete is. Ezek a regénynek azok a részei, ahol Makra "kiadja magát", ahoj beszél, vitatkozik Valival: emberi lénye, gondolkozásmódja körüljárható. A regény többi része sokkal nehezebb, szinte megoldhatatlan feladat elé állitott bennünket, hiszen ez zömében Makra belső monológjaiból áll. A legizgalmasabb, de egyben a legnagyobb probléma az, hogy Makra szótlan, hallgatag, csendes ember. Nos, mit lehet kezdeni a szinpadon egy olyan hőssel, aki nem beszél, gondolatait, valódi lényét, belső drámáját környezete szinte érzékelni sem tudja? Véleményünk szerint barátjával Zselényivel kellett volna olyan bizalmas viszonyba kerülnie, hogy legalább vele közlékenyebb lehessen. Igaz, hogy igy a szinpadi Makra Perenc más lett, mint a regénybeli, de ezt láttuk a szinpadi megközelítés egyetlen lehetséges módjának. A regény mindvégig Makra Ferencről szól, a darabnak viszont két főhőse van. Zselényi saját drámája - hogy Makra sorsán keresztül felmérheti egész elrontott életét, felelősségét Makra sorsáért - ez lett a darab másik, az előzővel . egymásba fonódó, azzal egymást kölcsönösen kiegészítő cselekménysora. Ma is igaztalannak érzem azt a - nemcsak a mi színházunkat érintő - helytelen alap-