Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Szcenikai gyűjtemény

Az információk feldolgozása A diszlet- és jelmeztervek a gyűjtemény jellege miatt speciális raktározási formát igényelnek. A terveket nagymére­tű dossziékban tároljuk. Az anyag keresési igénye az alkotók neve szerinti tárolási módot teszi szükségessé. Ezért a ter­vek a dossziékon belül is az alkotók neve szerinti alfabeti­kus rendben helyezkednek el. A tervek dossziék szerint kap­ják meg raktári jelzetüket. A meghatározási munka - mint a múzeum minden gyűjteményé­nél - az anyag leltározásával kezdődik. Az anyag pontos tar­talmi és formai meghatározása a leiró kartonok elkészítésé­vel fejeződik be. A tervekről az állagmegőrzés miatt másolatokat kell ké­szíttetni, ezeket /13x18-as optimális méretben/ a leiró kar­ton hátoldalára kell ragasztani. A gyűjtemény egyetlen színháztörténeti kutatási alapte­rülethez kapcsolódik - a produkci ó kutatási területéhez. Az információ feltárásának legfontosabb lépése a produkció fel­ismerése, amelyhez a terv készült, illetve amelynek megvaló­sított szinpadi képét vagy annak részletét a gyűjteményi da­rab ábrázolja. A leiró karton mintapéldánya a 7. szám alatt található a Függelékben. Az anyag adatait tartalmazó leiró karton a törzsszám rendszerű adattárolási rendszerbe illeszkedik bele. Az infor­máció nyilvántartásának céljára használandó közös és általá­nos cimszóegységeken kivül a speciális tartalmi és formai cimszóegységek más gyűjtemények cimszóegységeivel azonosak. 63

Next

/
Thumbnails
Contents