Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Képzőművészeti alkotások gyűjteménye

KÉPZŐMŰVÉSZETI ALKOTÁSOK GYŰJTEMÉNYE A színháztörténet korai periódusairól információkat közlő képi forrásanyag kizárólag képzőművészeti alkotások formájá­ban maradt fenn. Hogy egy képzőművészeti alkotás a múzeum gyűjteményébe kerüljön, annak feltétele nem művészi értékében van, hanem az ábrázolás témájában. Tehát minden olyan képzőművészeti alkotás a múzeumi gyűjteménybe kerülhet, amelyek szinészeket vagy szinházi alkotó személyeket ábrázolnak. Ritkaságszámba megy az olyan képzőművészeti alkotás, amely szinházi előadás jelenetét ábrázolja, természetesen ezek bírnak a legnagyobb forrásértékkel. Forrásértékét tekintve a gyűjtemény két csoportra osztha­tó. A csoportok meghatározója az az időszakasz, amelyben az alkotások születtek. Addig, amig csak a képzőmüvészst eszkö­zeivel jöhetett létre képi ábrázolás, a szinházi témájú kép­zőművészeti alkotások a színháztörténeti kutatás számára dön­tő jelentőségűek. A fényképezés feltalálása után a képzőművészeti alkotások más jelentőséget kaptak. A XIX. század második felétől alkotott képzőmüvészsti al­kotások akkor nyújtanak lénysges ismeretanyagot, ha más jel­legű képi ábrázolás arról a színháztörténeti témáról nem maradt fenn. A képzőművész alkotó sgyéniségén átszűrt képző­művészeti ábrázolás többst nyújt a csupán megörökités célza­tával készült fényképnél. Különösen, ha a képzőművész a szí­nészt szerepében örökitette meg, ahol annak személyiség-je­gyeivel a szerep szinészileg megformált személyiség jegyei művészi szinten ötvöződtek. 58

Next

/
Thumbnails
Contents