Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Színháztörténeti adattár

fénylyuk-kártya rendszerű nyilvántartási rendszerben, részletes tartalmi cimszórendszert kell kidolgozni. 3. feladatcsoport Általénoa színháztörténeti vonatkozású adatgyűjtés A harmadik feladatcsoport forréaterűlete és az informéciófeltérás módszere megegyezik az előző csoportéval, csak a feltárt ismeretanyag témáiéba

n tér el a második feladatcsoporttól. A folyóiratok feldolgozóaa éa az egyéb intézményeknél folyó feldolgozó munka sorőn szükségszerűen előkerülnek olyan színháztörténeti vonatkozású anyagok, amelyeknek tematikája általános, és a színháztörténeti kutatási alapterületek egyikébe aem sorolható. Az általánoa színháztörténeti információanyag feltárása során az eddigiektől eltérő fogalmakkal és fogslorarendszerekkel találkozunk. Az adatok leiráaának menete hasonl

ó az ismertetett repertórium! adatkartonokéval, a rögzítendő információ azonban másfajta fogalomrendszer fogalmaiból áll össze. Ezért az eddigi informőció-tárolósi és -nyilvántartási rendszertől teljesen külön kell a feltárt, un. "általános színháztörténeti" ismeretanyagot törölni é8 nyilvántartani. Tehát egy külön ÁLTALÁNOS SZÍNHÁZTÖRTÉNET cimü információ-tárolási adatkarton-rend8zert kell felállítani. Az általános színháztörténeti repertóriumi adatkarton méretében megegyezik a leiró kartonok méreteivel. Ez lehetővé teheti, hogy a spontán felgyűlő, a múzeum gyűjteményeiben véletlenül előforduló, járulékosnak nevezhető általános színháztörténeti vonatkozású anyag leiró kartonjai is mint dokumentációs jellegű színháztörténeti anyag, ebben az adattárolási csoportban kapjanak helyet; mint pl. a képi gyűjteményi anyagokon belül a görög és római maszk-fotók, a külföldi színházépületek képei, a commedia dell'arte figuráinak grafikái stb. Az általánoa színháztörténeti adatkartonok nem kapnak törzsszámot. Az adatkartonok sorrendjét a kódszámok növekvő 41