Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

Az információk feldolgozásának elvi alapja

AZ INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSÁNAK ELVI ALAPJA Minden múzeum speciális vagy általános jellegű Információrendszerek komplexuma. Ma a világ múzeumainak legfőbb problémája az, hogy információrendszerét minél korszerűbbé tegye, hiszen a tudományos kutató és feldolgozó munka alapfeltétele a pontos és rendszerezett adathalmaz. A tudományos munka információ szükségletét részben a múzeumok anyagában rejlő adatok feltárása elégíti ki. Adatfeltárás és rendszerezés nélkül elsikkadnak az anyagban rejlő információs lehetőségek. Más szóval: a tudományos és ismeretterjesztő munka számára a katalogizálatlan múzeumi anyag lényegileg nem létezik. A múzeum gyűjteményeinek feldolgozási folyamata négy fő szakaszra bontható. Ezek szerint a múzeumi feldolgozó munka alapterülete

i a következők: 1. Anyaggyűjté

s - spontán vásárlások és tervszerű gyűjtés útján. 2. Az Ínformációk megszerzés

e a gyűjtött anyagról - nem egyéb, mint az agnoszkálás ténye, illetve az anyagról megszerezhető adatok feltárása. 3. Az információk lejegyzése és tárolás

a - a múzeumi munka következő lépcsőfoka. Az anyagról gyűjtött alapvető információkat a leltározás során jegyezzük le. Az anyag nagyobb mélységben feltárt információit a leíró kartonok tartalmazzák. A feltárt információkat, azaz a leíró kartonokat, meghatározott rendszer szerint tároljuk. 4. A múzeumi feldolgozó munka végső fázisa a feljegyzett információk kezelés

e - azaz a feldolgozott és leirózott anyagokról szóló, meghatározott rendszer szerint tárolt információanyag visszakeresése a nyilvántartó rendszerben. /A meghatározásokat Jicin, Rudolf - Vasicek, Zdenek A gyűjtemények feldolgozásának modem módszereiről o. cikkének kivo19