Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)
A magyar színháztörténet forrásainak tartalmi és formai szempontú megközelítése
/BÁBGYŰJTEMÉNY - a magyarországi bábjátszás Írott, képi és tárgyi emlékeinek külön kezelt gyűjteménye. Ennek a gyűjteménynek módszertani kérdéseire ebben a dolgozatban nem térünk ki./ SZÍNHÁZTÖRTÉNETI ADATTÁR - a múzeumon belül szervezetileg önálló egység; feldolgozó jellegű munkájában intézmények, szakkönyvek, folyóiratok, napilapok stb. színháztörténeti információ anyagát tárja fel; múzeumi tulajdonban lévő /leltározott/ fiuiyaggal nem rendelkezik. A színháztörténeti forrástipusoknak a Színháztörténeti Múzeum gyűjteményeiben található anyagát intern forrás anya gnak nevezzük, mert a múzeumon belül közvetlenül állnak a kutatás rendelkezésére. Azonban a források nagy része a múzeumon kivül lappang a fővárosi /pl. a Magyar Színházi Intézet szakkönyvtárának anyaga/, vidéki, sőt országon kivüli intézmények /múzeumok, levéltárak stb./ anyagában vagy magánszemélyek tulajdonában. Ezek az un. extern forrás- és segédanyago k, amelyek információ anyagának jelentős része a színháztörténet számára feltáratlan; tervszerű és Irányított felderítése, rangsorolása, feltárása és feldolgozása a színháztörténeti kutatás fontos feladata. A színháztörténeti források sokféle formai megjelenése, különféle helyeken való előfordulása szükségessé teszi, hogy a feltárt színháztörténeti információk olyan tárolási és nyilvántartási rendszerét dolgozzuk ki, amely ezeket az információkat tartalmi egységbe foglalja. A közös és egységes információ-tárolási és -nyilvántartási rendszert tehát csakis a színháztörténeti kutatás alapterületeire mint bázisra kell és lehet felépíteni. Ezek az alapterületek: 14
