Bódis Mária: A Magyar Színháztörténeti Múzeum információ-tárolásának és nyilvántartásnak módszertana. (Színházelméleti füzetek 8., Budapest, 1978)

A magyar színháztörténet forrásainak tartalmi és formai szempontú megközelítése

mélyiségét, a szinház müsorpolitikáját, a müsorpolitikát befolyásoló társadalmi, gazdasági tényezőket, a társulat belső erejét, belső lehetőségeit stb. Az előadás társadalmi és politikai fogadtatásáról, azaz a társadalomra, illetve közvetlenül a közönségre gyakorolt hatá

sáról, annak reakcióiról a kritikákban vagy emlékiratokban olvashatunk, de közvetve hirt ad erről az előadások száma is stb. Pel kell tárnunk a szinház helyé

t a társadalmi strukturán belül, a társmüvészetekkel és a többi művészettel való kapcsolatát, azokra gyakorolt esztétikai hatását stb. Ezeknek a viszonylatoknak, kapcsolatoknak a felderítéséhez szükség van a társadalomtörténet, művészettörténet, esztétika stb. eredmé* nyeire. A színháztörténetnek támaszkodnia kell olyan segédtudományokra, mint pl. a viselettörténet, életmódtörténet, közlekedéstörténet stb. A színháztörténeti források formai megjelenésüket tekintve forrástipusokba sorolhatók. A forrástipusokon belüli körülhatárolt forráscsoportok, más szóval a múzeum tulajdonában lévő különböző gyűjtemények, alkotják a múzeum szervezeti tagolását, amelyhez a szervezetileg különálló színháztörténeti adattár épül. A Színháztörténeti Múzeum gyűjteményei: írott forrástipusok gyűjteményei SZUTCJAP-GYÜJTEMÉNY - szinlapokat és aprónyomtatványokat tartalmaz; az aprónyomtatványok műsorfüzetek és az előadással kapcsolatos kis terjedelmű nyomtatványok. LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNY - leveleket, emlékiratokat, naplókat, szövegkönyveket, súgópéldányokat, rendezőpéldányokat, szabályzatokat, gazdasági iratokat, személyekkel és szinházüzemmel kapcsolatos hivatalos iratokat stb. tartalmaz. 12