Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
II. A restaurációs komédia - 2. A restaurációs komédia dramaturgiai jellegzetessége
semmisítését. Dorimant figurája tipikus életművész figura, aki játszik az emberekkel, de ugy, hogy közben azokat tönkre is teszi. Egyik szeretője igy jellemzi őt szemtől szembe: "Több örömet találsz egy nő jóhirének a lerombolásában, mint szerelme megnyerésében." Sikereinek titka az, hogy romlottsága, korlátokat nem ismerő hatalomvágya vonzza az embereket, akik hozzácsapódnak, hogy azonnal tönkremenve le is hulljanak róla. Két szereplőnő jól világitja meg jellemvonásának ezt a kettősségét egy beszélgetésben: "Mrs. Loveit: Tudom, hogy ördög, de mégis van benne valami egy romlatlan angyalból, ami olyan vonzóvá és kellemessé teszi, hogy bármilyen gonosz is, szeretnem kell. Pert: Szerintem Mr. Dorimant-ot ismerve az egész emberiséget gyűlölnöd kellene. Mrs. Loveit: Gyűlölöm is, őt kivéve." /II/2/ Dorimant bábuknak tekinti az embereket és játszik velük olyan tárgy mindenki, akinek a révén ki tudja magát elégíteni. Egyik szeretője,: :Belinda pl. tudja jól, hogy nem lenne szabad engedelmeskednie a férfi parancsainak, mégsem tud kiszakadni hatalma alól. Többszörös kegyetlenségnek lehetünk szemtanúi: Dorimant parancsára Belinda játszik Mrs. Loveit-tal, a férfi egy másik szeretőjével, csak azért, mert szerelmes Dorimantba, de ugyanakkor tisztában is van vele, hogy kegyetlenséget müvei. Dorimant viszont nemcsak Mrs. Loveit-tal játszik Belin-. da révén, hanem Belindával is, aki tudja, hogy mi megy végbe, de nem tud semmit tenni ellene. A nők, és általában az emberek igy olyan végtelen sort alkotnak, amelynek kiindulópontja Dorimant, aki a végtelenségig fogyasztja az embereket. Mivel azonban a sor végtelen, ezért a darabot sem lehet befejezni, s Etherege lezárása nem hagy kétséget afelől, hogy tulajdonképpen nincsen befejezés. Dorimant-ra ugyanaz a végtelenségvágy jellemző, amelyet Kirkegaard tulajdonított a Don Juan figurának, és magának Molière Don Jüanjának szavai jellemzik a legtisztábban Dorimant viszonyát a világhoz: "Fütyülök én azokra, akik azzal a hamis erénnyel vannak nagyra, hogy hűségesek és