Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
II. A restaurációs komédia - 2. A restaurációs komédia dramaturgiai jellegzetessége
kinteni/. Ez különösen akkor látható, ha az egyes jelenetekben a féltékenység felvetődik. A restauráció drámáiban ugyanis a féltékenyaég az a fogalom, amely a férfi-nő kapcsolat lényegét megvilágítja. A férjek és a szeretők kizárólagosan csak a nemi kapcsolattól féltik partnerüket, és semmilyen más jellegű kapcsolatra nem féltékenyek - hiszen más jellegű kapcsolatról nem hajlandók tudomást venni. A falusi feleségben pl. Pinchwife csakis a lefekvéstől óvja feleségét, ám semmit sem törődik felesége érzéseivel, érzelmeivel és goddolataival - azaz számára a nő pusztán élvezeti tárgy, amely bármire kicserélhető, de amely egyszersmind magántulajdon, és amig birtokunkban van, addig ugyanúgy vigyázni kell rá, mint pénzünkre. Pinchwife féltékenysége tökéletesen megegyezik Harpagon fösvénységével, s a nő is áruvá válik. A nőnek, a szeretőnek az egyénisége, emberi léte lényegtelen, s a csereviszony tulajdonképpen egyéniségétől fosztja meg - nem véletlen, hogy az adott világ Pinchwife feleségét csakis akkor hajlandó integrálni, amiután ez lemond emberi érzéseiről, egyéniségéről, és boldogan vállalja az áru szerepét. Senki sem szerelmet, hanem árut keres a másikban, és igy világos, hogy a darabokon belül a féltékenység egyáltalán nem általános emberi, hanem csakis elidegenedett féltékenység. A féltékenység ilyen jellegét senki sem vitatta, George Savile egyik. Írásában például a következő ok miatt tekinti butaságnak a féltékenységet: "Ahol a puszta Természet az indíték, ott egy férfi helyesebben gondolkodhat, mint a közvélemény, és érvelhet azzal, hogy egy szerető csak a szivet ve• , 21 ezi' el, es minden mast meghagy." A nő kizárólagosan külBŐaég, lényeg nélküli felszín, és a kor kialakuló polgári világában ez a gondolkodás egyre általánosabbá vált. Az empirizmus kibontakozása és az ember nembeli lehetőségeinek és képességeinek tagadása /ami a korban az érzelmek, vallás, általános elvek tagadása révén nyilvánult meg/ tipikusan polgári jelenség és a hobbes-i vagy mendeville-i gondolatrendszer ezt vitte végig következetesen.