Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

II. A restaurációs komédia - 2. A restaurációs komédia dramaturgiai jellegzetessége

a házasságon, mint polgári intézményen gúnyolódnak, azonban a guny alapja kizárólagosan a cinizmus és a szkepszis, ami a házasság adott formájával szemben semmiféle lehetséges pozitiv értéket nem tud tételesni. Ez nyilvánvalóan nem csak a drámairók szubjektiv alapállásából vagy egyéni kedvteléséből következik, hiszen ahol kisérlet történik a házasság pozitiv lehetőségeinek kiaknázására /Dryden: Titkos szerelem, Congreve: így él a világ/, ott is az ideálisnak tekintett uj forma tulajdonképpen ugyanannyira elidegenedett, mint a házasság konkrét adott társadalmi gyakorlata. Congreve darabjában az ideálisnak tartott Millamant és Mirabell az adott világgal szembeszállva elhatározza, hogy ember módjára fognak házasságot kötni, ám az esküvő előtti szerződésük /!!!/ arról győzi meg a nézőt, hogy a természet nevében tett ésszerű követelések a polgári természetnek tesznek eleget. À két szerelmes hideg, érzéketlen emberré változik a házassággal, s a szerződés egyik pontja világosan mutatja, hogy a korabeli átlag házasságtél ez sem különbözik: "Legyünk olyan idegenek, mintha már rég házasok volnánk, s olyan jól neveltek, mintha sosem házasodtunk volna össze." /IV/5/ Congreve a maga jóakarata ellenére sem erőszakolhatta meg a valóságot, s az ideális házasság elveit csakis ugy tudta felvázolni, hogy az adott világ törvényeiből és tendenciáiból vont le egyfajta következtetést. Az olyan társadalmi szituációban, amelyben a gazdasági törvények az emberi kapcsolatok felbomlasztására törekednek, a természetes emberi viszonyok csakis az adott világgal szemben érvényesülhetnek. A restaurációs dráma alapját azonban olyan társadalmi réteg szabta meg, amely semmilyen szilárd fogódzót nem tartott lehetségesnek, ezért arra sem történt kisérlet, hogy az emberi kapcsolatok természetes és humanizált formáját az adott világgal szemben megteremtsék - s mivel az adott világot gazdasági vetületeiben teljesen elfogadták, a polgári erkölccsel /amely ekkor még a citoyen elveket megtestesítve a gazdasági szféra ellen és mellett működött/