Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

II. A restaurációs komédia - 2. A restaurációs komédia dramaturgiai jellegzetessége

Wycherley jól érzi meg azt a puaztán relativ éa mennyiségi különbséget, ami a azereplőket voltaképpen egyformává teazi: "Annak a szerénységnek az álarca révén, amit a nők öaazeviszaza nyilvánoaan viaelnek, mind egyformák leaznek, és sem pillantáaa, sem ruhája révén nem tudsz megkülönböztetni egymástól egy kitartott lányt egy becaületea hölgytől." E drámák arra épülnek, hogy mindenki csak a látszat szintjén tart kapcsolatot a többi szereplővel, és ez azt eredményezi, hogy a azereplők vi8Zonyrendszere egyréazt formális, mechanikua, más_ réazt viszont emberi lényegüket tekintve alapvetően magányo8ak. Ennek következtében kapcaolatrendazerük caakis olyan lehet, amit nem ők határoznak meg, hanem amit rájuk kényazeritenek, azaz tőlük idegen törvényeknek kell engedelmeakedniük akkor ia, ha látszólag a legteljeaebb autonomitásaal caelekednek. Jól jellemzi ezt az állapotot pl. az a jelenet, amikor Etherege Megtenné, ha tehetné c. vígjátékában Lady Cockwood dühöa, ha társalkodónője bent van a szobában, mikor udvarlója megérkezett, de akkor ia dühöa, ha a táraalkodónő ilyenkor kimegy, ugyanis'igy viszont kétértelmű szituációban hagyja úrnőjét. Az egyes szereplők nem akar

at gyengeség miatt képtelenek elhatározni, hogy mit akarnak, és nem jellemgyengeaég miatt nem tudnak határozottan dönteni, hanem helyzetük eredményezi, hogy semmit sem tehetnek egyértelműen. A környezet magatartásnormája annyira meghatározza az egyének viaelkedésmódját is, hogy az egyéniség a restaurációs vígjátékokban csak abban nyilvánul meg, hogy ki tud jobban és ügyesebben eleget tenni a társadalmi elvárásoknak éa normáknak. A azereplőket ezért nem azemélyes és emberi kapcaolat fűzi öasze, hanem az érdekeltség, azaz tőlük idegen, kívülről jövő tényező. Elidegenedett kapcsolataikra az jellemző, hogy voltaképpen nem egymásra van szükségük, hanem arra, hogy egymás révén az intézményesített erkölcsnek, az eltárgyiasult világnak tegyenek eleget. Ez teremti meg az emberi kapcsolatok mechanikus és formális jellegét ezekben a vígjátékokban, és dramaturgiailag fontos ebből a szempontból, hogy azámoa olyan vígjátéki helyszín a-