Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

II. A restaurációs komédia - 1. Előzmények, fogalombeli változások

lommal" ugyanis Anglia olyan polgári társadalommá változott, amely csirájában a későbbi fejlődés teljes problematikáját fel mutatta. A tudás szempontjából ez azzal a következménnyel járt hogy a tudás mint olyan egyre fokozottabban lemondott a teljes ség megismeréséről, és empirikussá és határozottan tapasztalativá vált. Ha korábban a wit szó egyaránt jelentette a tudást és annak közlését, akkor ez a világnak a tudat számára létező egységét bizonyította, amely tudat ráadásul nem is próbálta önmagát megkülönböztetni a világtól. A XVII. század során a polgári társadalom atomizáló és szétforgácsoló tendenciája következtében az egyén kizárólagosan - mások ellenében tudta magát létezőnek, és tudása a létéhez hasonlóan pusztán raagáértvalónak tünt - szemben az Erzsébet-korral, amely a magáértvalóság mellett a má3-számára-való létet is valóságosnak tekintette. /Gondoljunk Prospero, Edgar vagy Horatio figurájára./ Az elszigetelt tudás kénytelen lemondani a totalitásról, és egyénivé, csak eredetivé, extravagánssá fajul el. A költő Rochester gróf szerint /1670-es évek/ a wit és a bölcsesség kizárja egymást^ /sejtette-e, hogy a wit és a wisdom azonos tőből ered?/ és a wit jelentése a puszta eredetie3kedéssel azonos. Az eredetieskedés lányege azonban éppen a puszta egyéni jelleg túlhangsúlyozásában áll, és szükségszerű volt, hogy a wit szó a XVII. század második felére szinte teljesen stiluskategóriává degradálodjoh. John Locke szerint pl. a wit "légin kább az ideák összegyűjtésében áll és azoknak gyors és változa tos kapcsolásaiban, amelyekben bármi hasonlóságot vagy összeillést találhatunk ahhoz, hogy belőlük a kéozelet számára mu7 latságos képeket vagy kellemes látványokat alakítsunk". Hobbes-szal ellentétben Locke a wit-et ás az Ítélést /judgemen egymást kizáró fogalmaknak tekintette, s nézete tipikus a korra. Addison szerint a wit a metaforák, hasonlatok, allegóriák, példázatok kidolgozására alkalmas, .Oryden hasonlóképpen az elegáns és szellemes stilus kifejlesztésére alkalmas kategóriának tekinti. Az emiitett Rochester gróf a wit-ről írva kijelenti, hogy "nem az az érdekes, hogy mit mondunk, hanem hogy