Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)

I. A restaurációs dráma külső társadalmi meghatározottsága

a müveletet, többek között azért, hogy a földet merő kereskedelmi cikké változtassák, a mezőgazdasági nagyüzem területét kiterjesszék, a vidékről származó, szabad prédát jelentő proletárok kinálatát szaporítsák stb. Ezenkívül az uj- földbirtokos arisztokrácia természetes szövetségese volt az uj bankarisztokráciának, a tojásból éppen hogy kibujt pénzmágnásoknak és az akkoriban védővámokra támaszkodó nagy manufaktura26 tulajdonosoknak." A pénz emberei és a földbirtokos nemesség teljesen egyenrangú lett, és a gentleman szó is elveszitette régi, kiváltságos jelentését. A mi szempontunkból ennek igen nagy jelentősége van. A vizsgálódásunk elején felállított ellenérv szerint a restaurációs dráma teljes r.értékben kivül áll a korán, azzal semmilyen kapcsolatban sem áll. Erre az érvre számos bizonyítékot fel lehet hozni, azonban az a tény, hogy az arisztokrácia gazdaságilag mélyen beleágyazódott kora teljességébe, ezt az állítást megkérdőjelezi. Ugyanis valóban igaz, hogy ez a drámairodalom a kor irodalmának jelentéktelen hányada, és az is igaz, hogy a színház mint szórakozás csupán egy nagyon szük réteg kiváltsága volt, azonban kizárólagosan mennyiségi tényenyezőkkel nem lehet mindent megmagyarázni. Másfelől az is kétségesnek tűnik, hogy bármilyen irodalmi alkotásnak ne lenne kapcsolata a maga korával, és egy irodalmi áramlat /a restaurációs dráma története/ eleve kétségessé teszi, hogy ennek a termésnek ne lenne valamilyen kapcsolata a kialakuló polgári világ egészével. A konkrét drámákból vett idézetekkel természetesen nem lehet mindent bizonyítani, ugyanis a szövegösszefüggésből kiragadva ezek egyoldalúak, esetleg hamisak is. A polgárok, puritános gúnyolására példaként idézett helyek ennyiben puszta szociológiai jelentőséggel rendelkeznek, azonban esztétikai tartalmuk nincsen. Az esztétikai vizsgálatnak e drámák esetében ezért elsősorban nem a kiragadott idézetek segítségével kell dolgoznia /noha ezek használata elkerülhetetlen/, hanem részben a drámai műfaj specifikus jellemzőit kell megvizsgálni, s azt kell megnézni, hogy dramaturgiailag, a