Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
I. A restaurációs dráma külső társadalmi meghatározottsága
szinhaz jelentős gazdasági hasznot hozott, úgyhogy egy feljegyzés szerint a Theatre Royalban 1653-ban egy olyan részvény, amely 66 font é3 13 3hilling és 4 oennit ért, az hat hónappal 12 később 215 fontra emelkedett fel. A Duke's Theatre nyeresége pedig az looO-as években néha havi 1C00 fontra rúgott. A gazdasági kalandorok fokozatosan bekapcsolódtak a szinházak életébe ás működésébe, sőt hamarosan annak belső problémáiba is szükségszerűen beleavatkoztak. Colley Cibber, a kor hires színésze a következőképpen emlékezett vissza az 158* utáni időszakra, amikor a két londoni szinhaz egybeolvadt: "Mivel az egész város birtokában csak egy szinhaz van, ezért az együttes-tulajdonosok a saját feltételeiket kényszeritik a azinászekre; mert a színjátszás profitjait husz részvényre osztották fel, amelyikből tis a tulajdonosoké volt, a többi pedig a vezető szinészeké, érdemeiknek megfelelő felosztásban. A tulajdonosok ezeket a részvényeiket eladták olyan páns-csináló kalandoroknak, akiknek - bár teljesen járatlanok voltak szinházi ügyekben - megengedték, hogy arányos szavazattal rendelkezzenek ezeknek az. ügyeknek a vezetésében; ennek következtében a szinészek minden jellegű bátorítását saját orivát részesedéseik megkárosításának tekintették. A szinházi méhkasban i*y rengeteg here volt, és a dolgozó sziniszek munkáját hátráltatták, ha ugyan nem nyomták el óket közvetlenül."^ 2gy fennmaradt korabeli okirat szerint pl. a kor három vezető színésze, Mr. Betterton, Mrs. Bracegirdle ás Mrs. Barry a királyhoz fordultak panaszukkal, miszerint az együttes-tulajdonosok elnyomják őket. A művészetek ilyen fokú kapitalizálódása az egész korban általános volt. Angliában jött létre pl. először a modern hangversenyélet, és 16?2-ben John 3anister már belépődijaa hangversenyeket szervezett, sot Thomas Britton londoni szánkereskedő /!/ támogatásával 1690-ben hangversenyterem is épült - ahova természetesen a szinházhoz hasonlóan zártkörű közönság járt zenét hallgatni."^ Hasonló folyamat eredményeként jöi;t létre a tömegtermelésre átállított festészet is, Lely és Kneller vezetésével, és pl. 1591-ben Londonban 24 ezer festményt ad15 tak eli A modern értelemben vett konzumáló nagyközönség ek-