Földényi F. László: A polgári dramaturgia kialakulása Angliában - A restaurációs dráma (Színházelméleti füzetek 7., Budapest, 1978)
V. Elvi következtetések
nél, amelyet szépen elmondanak a tanács és feddés érdekében." 11 Angliában a restauráció idején kezdett el nőni annak az anonim közönségnek a száma, amelyet elsősorban az Írásbeliség elégitett ki /a kávéházak felfutása, a cenzúrátörvény Ï695-OS eltörlése erre utal/, és ez a közönség egyre kevésbé volt képes arra, hogy puszta cselekvések és szituációk révén a maga világát teljesen átlássa. A restaurációs szinháztól a szentimentális dráma felé való átmenet a dráma zsákutcáját jelenti: a restauráció szinháza még szükségszerűen tartotta fenn a szinházi formát, a szentimentális dráma kialakulása idején azonban a kort tipikusan kifejező műfaj a regény lett. A restaurációs dráma igazi folytatása ezért Defoe és Fielding, és ezért nem értünk egyet Habermas megállapításával, aki szerint II. Károly szinháza nem volt nyilvános, csak a század 12 , , , végén. Ez csak akkor igaz, ha a nyilvánosságot mennyiségi, számszerű kategóriának tekintjük - ám ennek van egy minőségi vetülete is, és ennek szemszögéből a restaurációs dráma a kisszámú közönság ellenére is intenzivebben, nyilvánvalóbban világitott rá a kor problémáira, mint a szentimentális dráma. A tárgyi környezet I66O és különösen 1688 után egyre erősebben és maradéktalanul meghatározta az egyént, akit ezért elsősorban a környezete, nem pedig önmaga révén lehetett megismerni. A drámának és az epikának az ezen alapuló különbségét a fiatal Lukács György a következőképpen fogalmazta meg: "Az epikában az embernek az élettől adott jelleme, empirikus énje lesz a forma /eposz, regény/, vagy a cselekmény olyan, hogy elegendő számára az empirikus én szimbolikus lecsökkentése /novella, mese/. A dráma ezzel szemben a forma formája: kiindulópontja és anyaga, stilizáló eszköze a jellem legmélyebb és legkonkrétebb formája, eszméje: az intelligibilis 13 * én." J Az életben az empirikus én uralkodott el, és a személyiséget fokozatosan a puszta empiria határozta meg: ez az oka annak, hogy egy generációval a világirodalom legnagyszerűbb drámai termése után a világirodalom legjobb regénytermése vette át az uralmat Angliában. A müfajváltás ténye egyértelmű; szükségszerűsége ugyancsak egyértelmű. A restaura-