M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)
Befejezés
A költői realizmus, az élet prózájának mintegy a bensőaég költészetének mélyéről kisugárzó stilusa a kor megváltozott "bemutatandó körülményei" közepette folytatta szinpadi életét. Ezzel összefüggésben a próza másjellegű kölcsonviszonyba lépett a költészettel. Könnyű észrevenni, hogy Sztanyiszlavszkij egész forradalom utáni művészetét egy világosan kifejezésre jutó cselekm énye s jelleg uralta: azt is mondhatnánk, hogy minden előadása a "Vizkereszf'-től kezdve a "Tartuffe"-ig a "cselekmény sajátos tanóráivá vált". Mig korábban, a forradalom előtt megalkotta a csehovi drámai rendszert, amely a hétköznapi életmód drámaiságából fakad, most egy aktiv, nem mindennapi szférában épitkező rendszert alakitott ki. Ebben jutott kifejeződésre a kor parancsa, ezé a katasztrofiku8 és felszabaditó koré, amelyben a békés, mindennapi szituációt szétrobbantotta a forradalom elemi ereje. A hétköznapi kerékvágásból kizökkent ember a múlttól való megszabadulás kinzó vagy örömteli folyamatát élte át. Felszabadulva a mindennapok hatalma alól, immár nyiltan és szabadon cselekedhetett nem mindennapi, rendkivüli körülmények között. A "rejtett" drámaiság korábbi csendes és visszafogott ritmusa helyébe feszült és célratörő ritmus lépett. A bilincsektől felszabadult érzések elemi ereje Sztanyiszlavszkij előadásaiban ünnepi, karneváli elemként jelentkezett. Ez az elem különféle formákban jelen volt a "Lángoló sziv" népi farsangi játékaiban, ez diktálta az "Egy őrült nap" esküvői szertartásának eszeveszett ritmusát, ez zúgott a "Páncélvonat" harangtornyában zajló "barátkozás" örömteli zűrzavarában, ez csillantott meg csábitó szineket a "Sikkasztok" vásári kocsmájának mulatozásában. Rendezéseinek minden hőséből felszinre hozta a reneszánsz tettvágyat, az önkifejezés, a saját személyiség teljes megvalósításának roppant szenvedélyét. A tehetséges ember számára a szabadság az életerők szabad játékát tette lehetővé. Ezzel a játékkal telítődött, ettől feszült Figaro - N. Batalov és 75
