M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

caak az inkább XI. vagy XIII. Lajos." Gorcaakov azt felelte erre, bogy "politikailag számunkra érdekesebb 'aranyból való bálványnak' ábrázolni, aki elnyomja alattvalóit". Nyemirovics­-Dancsenko eliamerte, hogy "ez most valóban megvan benne", de "talán meg kellene találnunk a helyes mértéket - azt is meg­mutatni, amikor szomorú, hogy ne legyen ennyire egytónuau az ábrázolás". Miután ily módon sorba vette az öaazea figurát, Moliere kivételével, Nyemirovica-Dancaenko áttért a világitást, illet­ve az egyes beállitások ritmusát illető észrevételeire. "Az I. felvonásban a rendezőnek mindenekelőtt azt a tempót kell eltalálni^, amely Moliére szinházának kulisszák mögötti éle­tét jellemezte az előadások alatt... - mondta. Ma már való­színűleg senki sem tudja, hogy milyen volt ez a tempó Moliére szinházában. De vegyük mondjuk a mi öreg színházunkat, a mi kulisszáink mögött zajló életet, s hirtelen betoppan ide egy ilyen ember... Az előadáson megjelent a király - ez mindenkit arra késztet, hogy feszülten figyeljen a legapróbb dolgokra is. Bouton ö88zpontositott figyelemmel vágtat át a szinen, mondjuk egy leszakadt gombbal a kezében - nos ilyen a kuliaz­szák mögötti élet tempója ezen a királyi előadáson. Nálunk vi­szont mindenki nyugodt tempóban játszik..." Cégül aztán Sztanyicin nem birta tovább: "Hogyan lehetne a gyökerénél megragadni Moliére figurájának alapvonalát?" ­tette fel a kérdést. Nyemirovics-Dancsenko ekkor belefogott a leglényegeaebb probléma kifejtéaébe, amelyet láthatóan a legvégére hagyott, nem szivesen bocsátkozva bele ebbe a ne­héz beszélgetésbe. "Jelenleg csak a 'szinész-Moliére-t' látjuk. Számunkra vi­szont az a lényeges, hogy Moliére szinész és iró. Szinész-ko­mikua - ez csak egyik jellegzetessége, a lényeg az, hogy iró. Ebből indultam ki. Dialektikusan próbáltam megközelíteni. Le­hetetlen, hogy egy iró kibéküljön az erőszakkal. De éppúgy lehetetlen, hogy egy Írónak ne kelljen erőszakot tennie ön­magán. Nincs olyan darab, amelyben minden ki lenne mondva. A cenzúra nem engedi, hogy egy iró forradalmár legyen. Vegye 67

Next

/
Thumbnails
Contents