M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

hozza a tudatalattit, a tudatalatti pedig felébreszti az effektiv emlékezetet. "A tudatalatti maga vezeti el a helyes útra", megsúgja az igazi ritmust. "Nos, próbálja meg elképzelni - mondta Sztanyicinnak -, hogy búvóhelyéről már tudomást szerzett a ...rendőrség. Képzelje el ezt a feltételezett szituációt: hogyan cselekedne, ha minden percben várhatja, hogy jönnek letartóztatni önt. Olyan éberen kell figyelnie, hogy ha a lábamat megmozditom, már azt is észre vegye... Találjon valamilyen ritmust, arait akkor érez, ha fél. Érzi, hogy házát körülvette a rendőrség, a bármely oldalról önre támadhatnak." Ebben a feszült atmoszférában, mikor Moliére letartóztatását várja, hogyan megy végbe találkozása áruló tanítványával? A félig részeg, lerongyolódott Moirron azért jön mesteréhez, hogy kikönyörögje bocsánatát, s utána felakassza magát. Sztanyiszlavszkij azt tanácsolta Livanovnak, hogy addig foglalkozzon az öngyilkosság gondolatával, mignem az mélyen a lelkébe ivódik. Ezekben a pillanatokban Moirron -- "ember, nem pedig hitvány csirkefogó. Térdre esik Moliére lábai előtt. Lőjön le. Végezzen ki. Csak annyi erőt hagyjon, hogy elmehessek és megölhessem magam." Ha mindezt hitelesen el tudja játszani, "a közönség együtt fog könnyezni önnel", s Moliére sem fogja visszautasítani. Azoknál^a szavaknál, hogy "rossz színész", már "odáig merészkedhet, hogy ráemeli tekintetét, sőt, fel is nevethet". "Itt már teljes a megbékélés, összebékülnek a *szinészkedésen', a színész könnyes szemmel csókolgatja mestere kezét, az meg átöleli, vigasztalja, örülve annak, hogy a király tévedett, mégsem lett rendőrspicli Moirronból, de tudván azt is, hogy 'nincs sok idő a vele való játékra*." "Rám uszítottak, fiam, egy félszemű kutyát, egy muskétást... és lehet, hogy megölnek. .." Ez egyike volt azon ritka próbáknak, amikor Sztanyiszlavszkij elfeledkezett a darabbal szemben támasztott összes követelményéről, elmélyedt a szöveg mögöttes tartalmában, felrázta a színészek lelkét és kibányászta a valódi igazságot. 53