M. N. Sztrojeva: Sztanyiszlavszkij rendezői kísérletei, 1917-1938 (Színházelméleti füzetek 6., Budapest, 1978)

Moliére

tűrésre ran szükség, hogy betegségem dacára mindezt elviseljem. Segitsenek hát nekem... Ez egy nagyon nehéz darab, de gyűrjék le az akadályokat. Olyan korban születtek, amikor nehéz dolgokat kell véghezvinni... 72 éves vagyok, beszélnem sem volna szabad, én meg egyfolytában gyakorlatokat csinálok, mert csak ez éltet, ettől létezem. Különben a szegényházban volna a helyem. Hiszen reggel is, este is feküdnöm kellene, hogy... Na, menjünk tovább." Arról próbálta meggyőzni Livanovot, hogy felül kell kerekednie "művészi szeszélyein", mert, mint szinész "katasztrófa előtt áll": elkényeztették a könnyű sikerek és gyakran keresi a hahotázó közönség kegyeit. "Ugy érzem magam, mintha valami uj színházba kerültem volna, hogy ezek itt uj emberek, s nem tudok hinni annak, amit mutatnak nekem... Ez az egész kollektívának szól - vigyázzanak!... addig mentsék meg magukat, amig nem késő!" Ám Livanov továbbra is bizonyos felesleges kifejezéseket keresett elő szerepéből. Ekkor Sztanyiszlavszkij már nem Moliére-ről és Moirronról kezdett el beszélni neki, hanem önmagéról és tanítványáról, barátjáról: "Nos, én nemsokára meghalok... Itt van Szulerzsickij... És én az utolsó pillanatban magamhoz hivnám, s ezt mondanám neki: Kedves Szuler, megfeledkeztem egy roppant fontos dologról..." Ilyen drámai, s időnként kinzó hangulatban zajlottak a próbák. Livanovot a rendező békén hagyta, s a Király szerepét játszó M. Boldumannal kezdett el foglalkozni. Noha XIV. Lajos alakját ragyogóan megformálta Bulgakov, Sztanyiszlavszkij ugy vélte, hogy a szavak itt sem elegendőek, s mimikával igyekezett teljesebbé tenni az ábrázolást. A Király Moirronnal folytatott beszélgetése egy sajátos "kinvallatás". Lajos egyfelől napkirály, másfelől viszont képmutató, hóhér. Kínvallatásnak veti alá Moírront, s ugyanakkor "ugy tesz, mintha őszintén próbálná megérteni, hogyan Írhatta meg Moirron a feljelentést saját apja ellen". Ravaszkodik vele, mint a róka, gyötri, csúfolódik rajta és élvezi a kínlódását, jezsuita módon mindent kifacsar Moirron lelkéből. Először megerősíti: 47