Peterdi Nagy László szerk.: Csehov és a mai színház (Színházelméleti füzetek 4., Budapest, 1977)

ról lesz szó. A témát azért választottuk, mert az elmúlt öt-hat esztendőben a Szovjetunióban és Magyarországon egyaránt számos Csehov-bemutató volt. Az interpretációk, rendezői felfogások, szerepformálások tekintetében köztudott, hogy - itt elsősorban a szakma képviselőire gondolok - elég sok vita volt a Szovjetunióban éppúgy, mint nálunk. Gondólom hogy ez a konferencia sem fogja még ezeket a véleményeket helyére tenni, de talán fel fog vetni néhány hasznos szempontot. Ezeknek a gondolatoknak jegyében meleg szeretettel üdvözlöm szovjet vendégeinket, Sztrojeva elvtársnőt, a művészettudományok doktorát, Sah Azizova és Gyomin elvtársakat, kandidátusokat, a Művelődésügyi Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség megjelent képviselőit és tisztségviselőit és a szinházi szakma művészeit; Valószinüleg Alla Gye midova elvtársnőt is üdvözölhetjük majd körünkben, akit nagyon jól ismerünk, mint a Taganka Szinház művésznőjét. Remélem, hogy beszélni fog nekünk azokról a szerep formálásokról, amit színházában éppen Csehowal kapcsolatban oly művészien megoldott. Kedves Barátaim, Kollégáim! Mielőtt érdemi munkánkra rátérnénk, 'legyen szabad nekem néhány szervezeti dolgot is elmondanom. A bevezető referátumot Peterdi Nagy László kandidátus tartja meg. Forditani nem fogjuk, mert ez mindenki kezében van oroszul. Majd Szrojeva doktornő következik hozzászólásával. Kérem, hogy utána teljesen kerekasztal-szerü szabad vita. induljon el, természetesen a két referátum illetve korreferátum alapján. Mégegyszer meleg szeretettel üdvözlök a két rendezőszerv nevében minden jelenlévőt. Munkánkat megkezdjük és kérem Nagy László elvtársat, legyen szives bevezető előadását megtartani. S