Peterdi Nagy László szerk.: Csehov és a mai színház (Színházelméleti füzetek 4., Budapest, 1977)

bácsi egészében véve tulajdonképpen sikeres alkotás » mégis messze elmarad Efrosz szinházi interpretációi mögött. Ennek ellenére sokkal ismertebb a Szovjetunió határain túl, mint Jefreaov vagy Efrosz. Szerencsére a magyar tudományos és szinházi közönség értesült és ismeri a dolgok állását a moszkvai, a szovjet Csehov-interpretációk alkalmazásában. Az indiai és a. japán Csehov-értelmezések, szinházi adaptációk az én ismereteim szerint viszont elsődlegesen a szovjet filmek közvetítését és feldolgozásának módját használják fel a maguk munkájában. Gyakran előfordul az a jelenség is, hogy egy szir házi előadás rendezője a maga munkájában egy polémikus mozzanatot is bevon. Nevezetesen, az adott mü filmfeldolgozásával való polémia mozzanatát. Éppen ezért - és ezzel szeretném a magam felszólalását befejezni - nagyon fontosnak tartom az együttműködést és ezért hivom fel mind a művészettörténészeket, irodalomtörténészeket, a szinházi szakembereket, színészeket, rendezőket az együtt végzendő közös munkára. A mi feladataink olyan bonyolultak, hogy csak az erők, a különböző erők teljes összefogásával valósi thatók meg. M.Ny.

S z troj eva: Nagyon köszönöm Gyomin elvtársnak értékes előadását, amely kvantummechanikai analógiákra építve felidézte bennünk ezt a tudásrétegünket Is. Nos engedjék meg, hogy átadjam a szót Vámos László főrendezőnek.