Peterdi Nagy László szerk.: Csehov és a mai színház (Színházelméleti füzetek 4., Budapest, 1977)

ánkat. Az első felszólaló Gyomin elvtárs. Viktor Petrovics Gyomin

, a művészettörténeti tudományok kandidátusa, a moszkvai Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa: Efrosz rendkivül szép könyve, "A próba az én szerelmem" a cime, nemcsak a moszkvai szinházi szakembereknek lett tulajdonképpen kézikönyve, hanem sokkal szélesebb körök, a művészetek iránt érdeklődő értelmiség minden rétege számára. A könyv legérdekesebb és legszebb lapjai megitélésem szerint Csehov Sirályának az értelmezésével és bemutatásával kapcsolatosak. Amikor- a maga Rómeó és Júlia előadásáról beszél Efrosz, akkor visszaemlékezik a Shakespeare-darabok rendezésével kapcsolatos korábbi elképzeléseire és tapasztalatára, s az ismert olasz film koncepciójával vitatkozik. Amikor Csehov Sirályának bemutatójáról ir, akkor nemcsak korábbi munkájára emlékezik, annak tapasztalatára, hanem egyúttal emlitést tesz újabb tervéről, a Csehov-darabok megfilmesítésének régen érlelődő tervéről. És már előre megrajzol egyes filmkockákat; amint pl. Szorin a kora hajnali hidegben hintón utazik. Egy következő filmkocka-sor Trepljov bukásának a mozzanatát idézi fel, amint az összegyűlt vendégek mindegyike - más-más irányban - eltávozik a háttérben, a parkban felfehérlő ház felé, és teljes csend uralkodik. Ez a mozzanat Csehovnál nincs meg, mégis "csehovi" maga a mozzanat. A moszkvai televizió nemrég bemutatta Csehov Kastanka c. elbeszélésének megfilmesített változatát. Az örmény rendező, Balajan, Itigil operatőr segítségével az ukrán filmstúdióban rendkivül szép íilmet alkotott erről a csehovi kiskutyáról. És ebben a filmfeldolgozásban a legjobb részletek szintén azok, amelyek tulajdonképpen Csehov-