Mihályi Gábor: Hamletekre emlékezve - Gábor Miklós levelével (Színházelméleti füzetek 3., Budapest, 1976)
gára emlékezett, amikor ő és fiatal értelmiségi barátai boxolni tanultak, hogy meg tudják magukat védeni, ha fasiszta suhancok megtámadnák őket. Akkoriban Konrád Lord Jimjéért lelkesedtek. De ilyen egészséges sportembernek formálta meg Olivier is a maga Hamletjét. Nem könnyű egy világhírűvé vált alakítás után újra eljátszani ugyanazt a szerepet, többé-kevésbé hasonlóan, vállalva a nagy példa inspirativ hatását és mégis szuverénül, eredetien, hasonló művészi szinten. Gábor Miklósnak ez is sikerült. A két Hamlet szerepértelmezésben hasonlított egymásra, a hatás jelzésére Gábor Miklós is átvette Olivier szőke parókáját. Csak éppen Olivier Hamletje egy entellektüel beütésekkel megfertőzött germán királyfi volt, mig Gábor Miklós ifjú hercege félreérthetetlenül valahol KözépEurópa tájain nőtt fel, polgári entellektüelként, akinek arisztokratizmusa elsősorban külső megjelenésében, Öltözékében, lelki magatartásában, szellemi igényességében jut kifejezésre. A humanista entellektüel és a feudális királyfi ellentéte Gábor Miklós alakításában is érvényre jut, csak nem a Kettle elemezte történelmi konkrétsággal. Gábor elvontabban rajzolja meg hőse jellemének ezt a kettős énjét, hogy nem csak ellenzéke, de részese is az "establishment n-nek, a fennálló hatalmi rendnek, és hogy ez a kettősség gondolkodásában, cselekedeteiben is megnyilvánul. AZ establishment tagjaként nyilvánvaló számára, hogy nagybátyja kisemmizte őt a hatalomból, amely valójában őt illette volna meg, hogy az uralkodó erkölcsi elvek szerint neki kötelessége bosszút állni apja gyilkosán. Minduntalan korholja is, vádolja is önmagát, amiért halogatja a leszámolást Cl audi us s z al. Ennek a Hamletnek a másik entellektüel énjét azonban nem izgatja a trón, mert sejti, hogy ő sem tudna másképp uralkodni, mint Claudius, a kizökkent időt királyként sem tudná helyére tolni. Tudja, hogy a világ romlásának Claudius gazsága nem oka, hanem következménye tehát a vérnősző barom megölése önmagában nem változtatna