Kerényi Ferenc: A színjátéktípusok történeti leírásának elmélete és gyakorlata. Hamlet-előadások hazánkban 1790-1840 (Színházelméleti füzetek 2., Budapest, 1975)
a siró-éneklő iskolán belül a következő nemzedékben Benke József folytatta, Kótsi személyes példáján tanulva. Dessewffy József leirása miskolci Haml et-alakitásáról /Magyar Kurir, 1815/ az első részletes szerepleirás: "minden mozdulásában czél volt, előre elrendelte szavait, nem ütődtek össze zavarodva gondolatj ai.•• ő tudta mit, miért, hogy, és hol beszéli." A ZU. század első két évtizedének Hamlet-előadásai a mondott iskolán belül a szinészi változatok /s tegyük hozzá: a kényszermegoldások/ sorozatát mutatják. Valamelyes rendezésről, az előadís egységéről csupán Kótsi beszél kései, az 182o-as évek elejéről való elméleti Írásainak egyikében, a valóságban a főszereplő személye köré szerveződik az előadás, amelyet a tárgyi és a személyi feltételek gyakran silányitanak, s ezen a fŐuri magánszínházak átengedett felszerelése is csak helyileg, alkalmilag enyhit. Ilyen kényszermegoldás a magas hangfekvésü, sebes beszédű Láng Ádám szerepvállalása Hamletként a második pesti társulatnál /1812. március lo./, akit Déryné igy jellemez: "első szerelmeseket, tenort énekelt és szeles francia gavallérokat játszott." A második szinész-nemzedék Hamletjei már a vitézi játék kedvelt hősszinészei: Vándza Mihály, Kőszeghy Alajos, Kilényi Dávid, akik - egyebpk között - Rinaldo Rinaldini, német lovaghősök, vagy éppen Zrínyi Miklós gyakorlatával játszották el a dán királyfi szerepét. Tőlük fiatalos, megnyerő külsőt és jó orgánumot kivánt meg elsősorban szerepkörük; a siró-éneklő iskola uj jelzővel, a deklamálóval bővült. /Bankét az emiitett miskolci esetben a közönség egy része 34 évesen már öregnek tartja a szerepre./ Elérkeztünk a magyar romantikus szinjátszás stilusváltásáhofe. Már 1828-ban megjelenik a Tudományos Gyűjteményben egy cikk-fordítással Tieck és Schlegel minőségében uj értelmezése, de a német romantika Shakespeare-jének hatása még ekkor csak az elméletben hat. Viszont kétségtelenül nemcsak