Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

I. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház története - 5. Manole Mester

1.4. Vérnász A nagy sajtóvisszhang ellenére a csapat érezte, hogy nem folytathatják útjukat a groteszk irányába, ezért következő előadásuk Frederico Garcia Lorca: Vérnásza lett, melynek elsősorban a tragikus, érzéki ritmusa ragadta a közben húsz fóré gyarapodott csoportot. A bemutató 1988. VII. 9.-én volt: "Bocsárdi László rendezése, eloszlat minden arra vonatkozó nézői-, színészi-illúziót, hogy kívül lehet maradni...Itt még a színésznéző, és a néző színész. Ugyanitt, ugyanott. Mindkét csoport kívül van a szavakon, kívül a jelentésen. Aminek történnie kell, az a transzszubsztanciázó misztériuma....Az egész előadás magát az esszenciára lecsupaszított mítoszt játszotta el, vitte véghez, s ha egyszer felvillan a teljesség a maga vakító világosságával-fólöslegessé, válnak a szavak...Az évad legmodernebbül hagyományos előadása. Az átélés -technika tiszta stílusa. Külön fotótanulmányt érdemelne az arc megjelenítő erejéért folytatott küzdelme a tizenkilenc szereplőnek. A tragikum teljességéből nem hiányozhat egyetlen arc sem. A mienk sem, akik Tompa Gábor A buszmegálló, Parászka Miklós A vihar rendezéseivel egy sorban emlegetjük a nem hivatásos Figura minden ízében profi előadását."

1' A műkedvelés és a profizmus kérdését feszegeti LászlóíTy Csaba is:" A plakát láttán elfogyott a vágy, hogy halljam Lorca-t (műkedvelőkről lévén szó) a kétely nem. Vajon? A válasz: nem, azért mert jól ismerem a gyergyóiak nagy létszámú csoportját, a Figura együttest- nem csupán teljesítményeik alapján...a díszletet még jelzésekben sem érzékeltem : mintha csak egy tárgyalóteremben, vagy egy faluközösség előtt hallottam volna történetüket. Előre figyelmeztettek rá, hogy egyúttal nem az Übü királyuk mozgástechnikai bravúrját kapom majd, és mégis! A dobogásukat túlkiabáló, a 15