Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VIII. Interjúk - Szabó Tibor - színész, a Figura igazgatója

Nagyon tartottam attól, hogy egy idő után kényszernek érzik, másrészt, mikor megkérdeztek, azt mondtam, hogy ez egy hosszú távú befektetés: arra számítok, hogy visszajönnek. A tízből két fiú, akik most végeznek, visszaszerződnek, és ősszel már játszani fognak a Káin és Ábelben, amit Árkosi rendez. Tehát, ha Figura továbbra is mint "intézményes" városi színház, működik, milyen hosszú távú elképzeléseid vannak a művészi iránnyal kapcsolatban? A régi formát szeretnénk megszerettetni a közönséggel: egyrészt hagyománytiszteletből, másrészt ez magában a névben is megvan, harmadrészt kényszerhelyzet is, hogy stúdió előadásokat kell létrehozni, mert olyan kicsi a költségvetésünk, hogy ebből nagyon drága produkciókat nem engedhetünk meg magunknak. Mindez arra is ösztökél, hogy az alternatív irányzatot kövessük, de ez nem jelent gondot, mert Hargita megyében létrejött két deklaráltan népszínház. Merő Béla Udvarhelyen kijelentette, hogy vertikálisan és horizontálisan lesz népszínház. Vertikálisan az azt jelenti, hogy a közönség az óvodás-korúaktól a nagymamákig, horizontálisan pedig, hogy a várostól a legkisebb faluig terjed. Parászka Miklós pedig, a Játékszín létrehozásánál azt mondta, hogy művészi igényekkel létrehozott népszínházról van szó. A népszínházat akarják a művészi igényekkel létrehozott produkciókkal ötvözni, de mindketten a közönség kegyeit keresik. Mit érzel a Figuránál a legélesebb problémának? Mi lenne amit legelső sorban megváltoztatnál, ha teljesülhetne, bármilyen kívánságodat ? Elsősorban a munkakörülményeket szeretném megváltoztatni, hiszen csak állok és bámulok, hogy milyen technikai feltételekkel rendelkeznek Magyarországon a színházak, például a Merlin. Ha nekünk egy olyan szintű stúdiónk lenne, az engem nagyon boldoggá tenne és valószínűleg sokkal szívesebben jönnének hozzánk dolgozni. A mienk egy olyan áldatlan állapot, hogy egyrészt van egy épületünk, béreljük a városi könyvtár emeleti részét, ott vannak az irodáink ott vannak a műhelyeink, ott van egy kiállítótermünk; emellett van egy betonfórmedvény, ami a Szakszervezetek Művelődési háza, ami magába foglal egy próbatermet, öltözőt és színpadot. Az egész egy nagyon rideg hely, és így ingázunk a két épület között. Ez ami nagyon problémássá teszi a helyzetünket. Jó lenne, ha lenne egy helyünk. Amikor a Figura intézményesült, még Hargita megye színházáról volt szó, de mióta a csíki Játékszín létezik a helyzet megváltozott. Gyergyóban az az elsődleges probléma, hogy nem volt megfelelő épület, szó volt arról, hogy a Korona szállót átalakítják, még egy tervrajz is készült, de valahogy ez a terv elsikkadt. Mivel az épület az egyház tulajdona, végül ők újították fel, a maguk ízlése szerint, a maguk céljaira. A Szakszervezetek Házát igazán otthonossá tenni akkora költség lenne, hogy erre egyhamar nem lesz pénz. Sajnos több kocsma is van benne, disco, ezt a lehetetlen állapotot azzal indokolják, hogy a források nem elegendőek. Az Országos 99