Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VIII. Interjúk - Szabó Tibor - színész, a Figura igazgatója

Figuránál-, hogy akkor tudsz elsősorban megnyilvánulni, ha fel tudod vállalni, saját magad olyannak, amilyen vagy, nem törekedett uniformizálásra. Magából indult ki Angelus, hogy ő mozgásművész: Elsősorban ilyen gyakorlatokban részesültünk. Naplót Íratott velünk, addig, amíg legközelebb jön és elkezdi a konkrét foglalkozást. Ez is egyfajta önismeret, magadba fordulás, persze nem kellett neki számot adni, nem mászott a gondolatainkba, hogy mit történt és mit vetettél papírra. Voltak olyan gyakorlatok, amiben arra kért, hogy az álmaidat használd fel, mondj egy mesét, vagy egy olyan verset, és esetleg ahhoz feltett egy két kérdést. Én a kékszemű óriás című verset mondtam el, ami körülbelül arról szól, hogy: Egy óriás egy házikót épített magának, aminek az ablaka alatt virágzott a lonc. Végül megkérdezte tőlem, hogy mi a lonc valamilyen futónövény. A következő alkalomra, amikor beépítettük az előadásba, már utána néztem annak, hogy mi a lonc azóta, már megint elfelejtettem, de akkor már úgy mondtam el a verset, hogy: Asszonyának házat épített, amelynek ablakába virágzott a lonc, amely ilyen és ilyen növény..." és folytattam ezt a verset. A sok improvizációs gyakorlat megalapozta az elkövetkező előadásokat, amelyek, mindig esetlegesek voltak, mindig a perchez, a pillanathoz, és a helyhez kötődtek, vagy nem. Megérkeztünk a helyszínre és Angelus mondjuk azt mondta: hogy pöttyös csupor, és akkor az előadás arról szólt, abba az előadásba te beillesztetted, azt amit a témába illőnek éreztél az azelőtti gyakorlatokból, plusz az aznapi megfigyeléseidet. Emlékszem, amikor Szegeden játszottunk, akkor ott egy nemzetközi motorosverseny volt, és Hobó azzal kezdte, hogy: "Njjíanyanyjanyanya" (egy a motorbiciklit félelmetesen utánzó visszaadhatatlan hangutánzás.) Ugyanott én jobb híján, elmeséltem, hogy mitől lett széles és lapos a fejem, az egy születési rendellenesség, hogy én nagyfejű csecsemőként jöttem a világra, anyám teljesen kétségbeesett, hogy: "Édes Istenem, a gyermeknek, ilyen hosszú és csúnya feje lesz. De azt mondta a bába, hogy: Ne búsuljon, Bözsike drága, alakítunk mi ezen!" S akkor egy kicsit összenyomta, és így sikerült, hogy széles és lapos, - s ez igaz. A mi Angelus-előadásaink teljesen nyitottak voltak, esetlegesek és provokáltak. Egymást is, mert megvolt rá a lehetőségünk. Ha úgy érezted, hogy egy kollegád valamilyen formában provokál, akkor bekapcsolódhattál, vagy überelhetted, és ugyanúgy bevonhattad a nézőt is, de nem volt szabad erőltetni. Volt olyan eset, hogy ez nagyon jól működött. Mi volt az oka a társulásnak Sepsiszentgyörggyel? Gyakorlatilag kinőttetek Gyergyóból, nem volt elég teretek? Az egy természetes folyamat, hogy a nagyobb színház bekapja a kisebbet? Benne van mindaz, amit elmondtál. Azt hiszem egy idő után úgy éreztük, hogy egy picit szorít a cipő. Miután az ember már egy helyen több időt eltölt, jobban körülnéz: mire van nekem itt lehetőségem. Feltételezem, hogy mindannyiunkban volt egy ilyen kíváncsiság, hogy megmérettessünk egy úgynevezett kőszínházban, 96