Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

V. Felhők és Maszk

1997 márciusában ősbemutató következik: Szőcs Géza-Shakespeare: Rómeó és Júlia című darabját állítják színpadra, amely sajnos vegyes fogadtatást váltott ki elsősorban Szőcs Géza szövegmontírozása miatt: „bár a produkciónak számos részletszépsége volt, a színészek többsége tehetséges, a darab választás valójában tévedésnek bizonyult. Az előadás után kirobbant vitában sem tudott senki értelmes magyarázatot adni, miért kellett ehhez a színdarabhoz négy-öt másikból összeollózni ezt-azt." vagyis az a fajta okoskodást, hogy Shakespeare-t nem lehet elrontani, ebben az esetben megcáfolták. Ugyanebben az évadban születik egy másik előadás, amely a Figura későbbi korszakának egyik legkitűnőbb erős, látvány-centrikus előadása, ez Witkiewicz: Az őrült és az apáca, című abszurd darabja Arkosi Árpád rendezésében. Bár először ezt az előadást Kecskeméten valósítja, meg úgy gondolja, hogy számos olyan kiaknázatlan kincs van még a darabban, amelyet ezzel a nem hagyományos társulattal megvalósíthat. ,1 l £• .sr. DIÓ ÄIXHAX * GYEK! ;yf!fflEyrMi>ii)s iwu-snm« s/iMi vz I C/<> * » Itt. I »S/1 M It Ik I ÜS A látványvilág azonos lesz: „Az őrült és az apáca reális helyszínét (a dühöngök celláját) sajátos színpadi térré alakítja Árvái György díszlete: három oldalról lyukacsos falak ölelik körbe a talapzatokra állított, reflektorokkal alulról megvilágított színpadot. Az átvilágított üveglapok rácsszerkezetet rajzolnak a padlóra. Az emelt téren zajló események a szobát felülről lezáró mennyezeten tükröződnek. A tér egyszerre keltéi a zártság és a szellősség benyomását; a színpad és a falak között ugyanis járások vannak, a 31