Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

IV. Szép magyar koprodukció

munkánkra."" A remekbe készült előadás számos helyen vendégszerepelt, díjat nyert a zsámbéki vendég-játékuk alkalmából: "a gyergyószentmiklósiak játékának egy utcai zenész-narrátor fogja keretbe a történetét. A díszlet, a jelmezek, de maga a játék is stilizált csupán a zene eredeti Balassi korabeli reneszánsz muzsika. A rendezői elv szerint a darab elsősorban játék, melyben irónia pátosz egymást kiegészítve van jelen, s melynek fájdalmába hajló nosztalgiáját Balassi korának idillikus lovagi eszményei a mai technokrata kultúra kontrasztja adja. az utóbbit elidegenítő effektusként utcai zaj, az előbbit a megjelenített panoptikumfigurák teszik érzékletessé.

1,2

6 jKZ. NÉHAI TEKINTETES É$ N AC.R^XŰ.05 VITÉZ •CtlVM^-KL G^MJvtym BALASSI BÁLINTNAK cAtT> r\-jtúdiá SXÍNHÁZ or E KÖ-TQ/ZÍ. MI 1994-ben Ödön von Horváth Kasimir és Karoline című darabját állítja színpadra Bocsárdi László. "A rendező aligha találhatott volna megfelelőbb müvet, válságos, ünnepségekkel telített társadalmunknak tükröt tartani. Célja nyilvánvaló, az eszközei művésziek. A darab színre állításának a legnagyobb buktatóit, a filmszerűen pergő képek dramaturgiai csapdája jelenti. Bocsárdi bravúrosan oldotta meg a feladatot, s ez nagy mértékben Bartha József kitűnő és funkcionális díszletkompozíciójának köszönhető, amely kiküszöbölte az állandó színváltások kényszerét. A színpadon fölállított hatvan férőhelyes sátor kiképezése való világunk stilizált másává, óhatatlanul sugallta a kérdést: cirkusz az egész világ?... A Kasimir és Karoline előadása kétségtelenül csapatmunka, a főszerep mégis a rendezőé, hiszen Ödön von Horváthot színpadra állítani hatalmas kockázat. Bocsárdi vállalta és nyert. Fittyet hányva hagyományokra és beidegződésekre rendhagyó rendezői elképzelést valósított meg kifogástalanul. A két 26