Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

II. "Társulatunk létezik és létezni fog." - 1. Az intézményesült Figura

II. "Társulatunk létezik és létezni fog." II. 1. Az intézményesült Figura „Társulatunk létezik és létezni fog." Jelenti ki descartes-i keresetlenséggel Bocsárdi a Kultuszminisztériumnak benyújtott kérvényében, mely Gyergyószentmiklóson 1990. január 27-én kelt. Ebben a dokumentumban, a társulat nevében kérvényezi, hogy a nem hivatásos kísérleti társulat kapja meg félhivatásos státust, és ezzel együtt az ezeknek a színházaknak járó anyagi támogatást. Indoklásképpen röviden felvázolja a társaság eddigi folyamatos tevékenységét, elismerését, valamint azt, hogy egy olyan színházi nyelv kimunkálásán fáradoznak, amely a közönséggel való metakommunikáción alapul. Azzal is alátámasztja kérésük jogosságát, hogy egy olyan megyében tevékenykednek, ahol még a létező igen kisszámú kulturális intézmények is hátrányos megkülönböztetésnek voltak kitéve a múlt rendszer diszkriminatív nemzetiségi politikájának köszönhetően. Külön szeretném kiemelni azt a tartást, amely ezt a folyamodványt jellemzi, bár udvarias hangvételű és minden indoka megalapozott, érezteti a bukaresti hatalommal, hogy jogos jussát és nem alamizsnát követel. Ezen a státuszon és az ehhez kapcsolódó anyagi támogatáson nem a Figura léte múlik, hanem egy jobb működés érdekében volna rá szükség. A felvázolt modell szerint a Figura-Stúdió egy kísérleti ifjúsági- és gyermekszínház lenne, öt állandóan leszerződtetett taggal. Az alapításhoz szükséges ajánlásokat, Cristian loan, a Szatmári Északi Színház Igazgatója, Kötő József a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, Oláh Tibor színháztörténész, fordító és esszéista, a Románia írószövetség tagja, a Szentgyörgyi István Főiskola tanára, valamint Parászka Miklós rendezők adják, abban a reményben, hogy az új színház létrejöttével a romániai magyar színjátszást egy újabb színnel gazdagítja. 1990 szeptember 2.-án megérkezik a minisztérium jóváhagyása az amatőr társulat hivatásos színházzá való alakításra, azzal a feltétellel, hogy színház finanszírozását Hargita megye és Gyergyószentmiklós városi tanács vállalja magára, tehát megye színházként működik. A Figura intézményesülését a korabeli közélet három rendkívül aktív és a kulturális értékek iránt elkötelezett közéleti személyiség segítette: László Pál Csíkszereda polgármestere, dr. Pataki Imre Prefektus, és Ferences István Hargita megye művelődési főfelügyelője. Egy idő után ez az intézményesülési szándék, valamint a megyeszékhelyre (Csíkszeredába) való áthelyezés iránti erőfeszítések egyre inkább lanyhultak, a színház fenntartásának költségei pedig egyre inkább a város tanácsára hárultak. 18