Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

I. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház története - 3. Übü Roi - 4. Vérnász

1.3. ÜbüRoi Ezután Jarry: Übü király című előadása következett, amely akkor nemcsak színházi esemény volt, hanem politikai tettnek is számított, hiszen néhány évvel azelőtt a Kolozsvári Bábszínház előadta Kovács Ildikó rendezésében, de a darabnak olyan aktuális politikai töltete volt (különösen miután a Szabadeurópa Rádió, Ceausescut "leübüzte") hogy az előadást le is tiltották. Ilyen előzmények után az Übüt színpadra vinni igazi vakmerőségnek számított. Ez az előadás azonban meg is hozta azt az elismerést, és a Figura mindenképp a színházi szakértők érdeklődésének középpontjába került. A nehéz preavantgarde szöveg nem volt mindennapi kihívás az amatőr társulat számára. Jarry darabja a Figura értelmezésében mozgásszínházi produkcióvá lesz. egy 400-500 zsákvászonnal beborított mocskos-tüdőszínü térben, öt bejárattal, melyen belül voltak a nézők is."Egy olyan patkányfészek, amelyen belül harc van a térért." Az előadás:" megejtő, hogy mennyire együtt érző Übünek ez a Figura szerinti elemzése. Még abban is az, hogy a jellemek megformálása nem polarizál morális értelemben, s így óhatatlanul megfoszt a fogódzóktól is...Másutt nem veszem észre a bölcseleti rést, valamennyi szerep az übüség valamelyik rejtett arcát bontakoztatja ki. Annyi fény hull egy-egy alakra, amennyi az Übü mivoltot kikerekíti. Nyoma sincs pátosznak, inkább a groteszk, az irónia, az abszurd hűvös magasa...Bocsárdi László mozgásszínházában az elsőrendű színpadi jel a térben mozgó emberi test. Elképzelhetőnek tartom, hogy a mozgáselemek árnyalt gazdagodása a beszélt nyelvnek még hangsúlyosabb térvesztését vonja maga után. Lőrincz András és Bocsárdi Gabriella mozgáskultúrája feltétlenül ebbe az irányba mutat... Az út melyet Bocsárdi László és a Figura kijelölt önmagának, a tökéletes színházi látványé. Az Übü papa előadás a kifejezőeszközök felfrissülésének eszköze lehet nagyszínházaink számára is."

6 Az amatőr társulat egyenesen egy új színházi nyelv kialakulását jelzi, így nem csoda, hogy Kántor Lajos az Utunk hasábjain nemcsak az előadásról ad hírt és arról, hogy: "egy új, fiatal rendező tűnt fel a láthatáron, aki máris képes maga köré gyűjteni, és eredményre ösztönözni a vele egyívásúakat, nem műkedvelői szinten ", hanem létrehoz egy olyan helyi látványosságot, amely méltó arra, hogy "a közeli Gyilkostó, Szárhegy, és az országos bajnokságban szereplő jégkorong csapat mellet az útikalauzba bekerüljön."

7 "A korábban pedig klasszikus produkciókon, és még azon is ritkán nevelkedett közönség jól szórakozott, idős és fiatal egymás mellett nevetett és tapsolt ezeknek az ambiciózus, tehetséges fiataloknak, akik nem ijedtek meg a nehéz vállalkozástól, és bebizonyították, hogy a modern színháznak éppúgy megvan a maga közönsége, mint a klasszikusoknak... Lejövünk a színpadról sokkal magabiztosabb léptekkel, mint ahogy felmentünk és az érzésünk, hogy nemcsak láttunk egy előadást, hanem részt vettünk benne." 11