Szebeni Zsuzsa: A Figura Stúdió Színház (Skenotheke 3. Budapest, 2000)

VIII. Interjúk - Vadas László - rendező-szakos hallgató

pozitív tapasztalat is volt. Megpróbáltuk, megszervezni a farsangot is megcsináltak egy jó öt méteres kóc bábut, azt végigvittük a városon és elégettük. A gyerekek akikkel én dolgoztam még több tapasztalatot nyertek a közönséggel való kontaktus során. Például hogy hívtuk fel a város figyelmét a koszra elkezdtük mosni a kirakatokat, valaki seperte a rendőr cipőjét, tehát mind olyan dolgok amik később beértek ... Sok mindent végigcsináltunk igyekeztünk a várossal szorosra vonni a kapcsolatot, de nem sikerült, biztosan néha túl is lőttünk a célon... Egyre inkább úgy éreztem, hogy a rendezés az ami vonz, nem szeretek játszani, mert akkor az ember csak egyetlen egy dologra kell koncentráljon, de azért egyszer, az Arkosi rendezte: Az őrölt és az Apácában Walpurgis szerepe azt hiszem összejött... Bár nem akartam én játszani, de végül mégis rám maradt, ezt soha nem bántam meg. A rengeteg tapasztalatot, amit a Figurában szereztem most fel tudom használni, elsősorban azt nem akarom soha elfelejteni, hogy az igazi színház az, ha nem hierarchikus elvek irányítják, hanem a produkciót közösen hozzák létre. 114