Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

NŐVÉR f rázza a fejét) Nem aludna egy kicsit? ÁGNES Nem Ha meghal a gyermek én is vele NŐVÉR Aludnia kell! ÁGNES Nem tudok NŐVÉR Próbálja meg Megvárhatja a férjét de aztán aludnia kell ÁGNES Igen NŐVÉR Mindjárt visszajön (szünet, mosolyogni próbál) Most egyiket szívja a másik után ÁGNES Sokáig marad NŐVÉR Nagyon kívánhatta már ÁGNES Hol lehet? Talán kizárta magát Mert becsapódott utána az ajtó NŐVÉR Rögtön jön De ha kizárta magát hát beengedem ÁGNES (felül az ágyon) Jó lenne NŐVÉR Feküdjön vissza