Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

EVELYN Nem ideális környezet kis gyereknek itt felnőni FREDRIK (fejét rázza) Nem (szünet) Még jó hogy legalább ez van Nem könnyű albérletet szerezni EVELYN Nehéz, tudom (szünet, Ágneshez fordul) Neked köszönhetem, hogy nagymama leszek (Fredrikhez fordul) Nekem csak a lányom maradt (közben Evelyn az ablakhoz megy, és az egyik gyertyatartót az asztalra teszi, Fredrikre néz) EVELYN És te? Egyke vagy? (Fredrik bólogat) De ... (megakad) FREDRIK (kérdően) Igen? EVELYN ... én olyan kíváncsi vagyok az anyádra FREDRIK Majd összejövünk EVELYN Csak fogunk találkozni 49