Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

FREDRIK Fent volt nálad? ÁGNES Ne kezdd újra! (rövid szünet) Voltunk, akik voltunk azelőtt te is, én is s ha nem vagyok olyan, amilyen akkor sohasem találkozunk s akkor nem élnénk együtt FREDRIK (elgondolkodva) De ... De fent volt nálad Reggelig maradt (szünet, Ágnes leül a kanapéra) ÁGNES (belegondol, maga elé mondja) Igen (indulattal) Elmondtam már Mit akarsz még tudni? Mit mondjak még? FREDRIK (türelmetlenül) Tudom én De csak mondd! Tudom jól ÁGNES Ne kezdd megint Ne Ne most FREDRIK (türelmetlenül) Mondd csak (rövid szünet) És te is felmentél hozzá