Kovács Ferenc: Nincs többé... (Skenotheke 2. Budapest, 1996)

ROCKI PAPA (Rocki Mamához) Végre valami, amihez ért? ANYA Na, ahhoz aztán sok ész kell. ROCKI PAPA Nekem se sok lehetett, ha csak egy ilyen semmirekellőre futotta. ROCKI MAMA Nyugi Apukám, most szépen leülünk a gyerekkel. Ha már megtörtént, mindent pontosan meg kell beszélni. Az esküvőt, a meghívókat, a vacsorát, az ajándékokat, hogy hol fognak lakni... ROCKI Azt már nem! (felugrik az ágyáról, kilép az ablakon, a szoba elsötétül) 3. kép Kivilágosodik a középső tér. Bárpult két magas székkel. Az egyiken Cupák ül, Rocki most fut be. ROCKI Cupák, te betörtél valahová. Konyak, kávé! CUPÁK Előleg. ROCKI Aranyoskától? CUPÁK (fohászkodik a kerti törpe felé) Nagy vezérünk ments meg a barátainktól. Előbb megnősül, aztán meg élősködőnek néz. ROCKI Nem igaz. CUPÁK Tehát nem tartasz élősködőnek. ROCKI Nem igaz, még nem volt meg az esküvő. CUPÁK Nem is lesz, ez nem a mi stílusunk. 122