Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
Némi sikere csupán Tarnay Pál vígjátékának a Hapám bo ldogit nak., s Kern pel en Győző Esz, pénz, születés c. darabjának van. Ez utóbbiban az egykori kritika felismeri a Ponsard utánzatot, de demokratikus eszméi kedvező fogadtatást biztosítanak ennek az első próbálkozásnak* Á cenzúra azonban csakhamar betiltja. Még sokkal nagyobb baj, hogy az a műfaj, melyre a Népszinház programja elsősorban épül, a magyar népszínmű, teljes pangásban van. Ennek az átkát érezni fogja a pesti Népszínház is, melyet eleinte ugyancsak erre az egy műfajra akarnak építeni. Ám a pesti Népszínháznak ideje van arra, hogy életre hívja a műfaj másod virágzását ; de addig egy-egy lépést kell tennie vagy jobbra vagy balra; vagy a népdráma, vagy az operett felé. Hisz megtesz Molnár mindent, hogy a műfajt fellendítse: 50 arany pályadijat tűz ki eredeti népszínműre. Az eredmény néhány silány fércmü, csupa Szigligeti epigon* Az első Az alföldi halász Baloghtól, Szigligeti Csikósá nak gyenge kópiája, vagy inkább travestiája, a negyvenes évek demokrata eszméinek anakronisztikus visszhangja, agyonspékelve dalokkal és táncokkal* A Vőlegény vagy A magyar izraelita család c. pályanépszlnmü alakjai rossz élclapok torzképei, s az egész inkább a bécsi külvárosi bohózatok figuráira emlékeztet. A zsidók gúnyolása különben is ellentétben állott a demokratikus kor irányelveivel, s a közönség részéről pisszegés fogadta. A sajtó kétségbeesve veti fel az eszmét, hogy talán mégis rostálni kellene előadás előtt a pályaműveket. A legkevésbé gyenge a Lidi cimü, bár ez is gyakorlatlan naivság, ahol a népéletet a nótárius és a kisbíró képviseli, tősgyökeres magyarjai olyan germanizmusokkal szólnak, mintha csak Pesten jártak volna iskolába. Nem csoda, ha ezek után a Szigligeti ellen dörgő sajtó sem titkolhatja el őrömét, mikor Szigligeti új népszínművét, A háromszéki lányoka t adják. Mert igaz, hogy a jelenetek, epizódok, felvonások "minden rend, gond és stúdium nélkül váltakoznak", de Szigligeti, ha rosszat ir is, mindig olyan