Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
a Tünde ru jjak at. Tiz nap múlva megismétlik a Peleskel nótá rius t, a II. Rákóczi Ferenc fogsága két napon egymásután raegy, hatodnapra már Offenbach operett van műsoron, még hozzá nem is új, hanem a Férj az ajtó előtt , a Nemzeti Szinhaz müsordarabja. Hiszen adja Molnár a népszínműveket, a régit és újat, ami csak van, s a köztudat népszin"iüvé tagit minden bohózatot, amelyben csak egyetlen egy néples alak is előfordul: Jakab István Falusi lakodalmá t, Munkácsi Garabonciás diákját, Balogh István Ludas Matyi ját; adja Szigligeti népszínműveit, a Pünkösti királynő t, a Zsidó t, a Szökött katoná t, a Csikóst , a Cigány t, Dalos Pistá t, Két pisztoly t, A nagy idal cigányok at, Tízezer forint ot; adja Szigeti népies darabjait, Violá t, a Vén bakancsos t,- Egressy Béni Két Sobriját, Vahot Imre Bányarémé t és Huszárcsiny jét, s az ujabbak közül Balázs Frigyes és Almási Tihamér darabját, a Honvéd huszároka t, de mindez kevés, nagyon kevés. A hézagok betöltésére aztán az első magyar színészet régi jól bevált módszere szerint "magyarított n darabokra tér át s igy lesz Kaisernek a régi bécsi népszínpadokon a negyvenes években játszott Der Viehhändler aus Oberösterreich c. bohózatából Benedek tolla nyomán A szegedi kupec , melyben Molnárné olyan tüzrőlpattant szegedi menyecske, hogy jobb se kell. S itt még nem kell bevallani, hogy bizony a program egy másik pontját is meghazudtolja a gyakorlat, azt, hogy nem kell "Posse". Kell bizony a Posse, még hozzá eléggé ócska, elnyűtt példányai: Meisl Fekete asszonya , amelyet már a század húszas éveiben ronggyá nyúzott a pesti német színház, és Morländer Theatralischer ünsinn je. Színpadi bohóság elmen, melyben a sugó is kibujt a színpadra, megölte magát, és melynek balett-paródiája kedveltségben csaknem eléri a Szőllősy kisasszonyok vasmegyei csárdását. "Posse" a Népszinház első korszakának egyik legnagyobb sikere, a Stern Izsák vagy Egy a mi népünkből , melynek címszerepe Virágh Gyula legjobb alakítása. Előkerül a jó öreg Csörgőslpka , melyet az első magyar színtársulat mutatott be a 18. század
