Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
3 főképp a negyvenes évek hagyományait folytató nemzeti jellegű balett számára ugyancsak a második pestbudai színháznak kell otthont nyújtania* A zenés műsor még egy új műfajjal bővül: az operettel. Már 186o-ban szinrekerül a Nemzeti Színházban Offenbach kis daljátéka, az Eljegyzés lámpafénynél . 1861-ben már három Offenbach-operett szerepel műsoron, s ugyanez év nyarán Offenbach egész társulata fellép a Nemzeti Színházban. A közvélemény általában a Nemzeti Szinhaz operett-előadásai ellen foglal állást s ez esetben joggal. Elméletben ugyan nem lett volna semmi akadálya, hogy a Nemzeti Színház sokágú műsorát még az operett felé is tágítsa. Az alapítók szándéka itt nem vont sem műfaji, sem színvonalbeli határt, s csak a magyar nyelvet kötötte ki, mint mellőzhetetlen feltételt. Színvonalbeli süllyedést nem jelentett az operett, hisz a szinrekerülő zenétlen bohózatok és rémdrámák sem képviseltek magasabb értéket. De ez az elkalandozás ujabb megterhelést jelentett a Nemzeti Színháznak, mert külön operettszemélyzetet kellett volna kiépítenie. Operetténekesnői voltak ugyan Markovics Ilka és Bognár Vilma személyében, de nem volt operetténekese, s ezt a hiányt Szerdahelyi Kálmánnal pótolták; ő hangjának és énektudásának hiányosságait ügyes játékkal és időszerű strófák betoldásával igyekezett takargatni* Ez azonban semmi esetre sem volt tartós megoldás, s olyat csak az opera rovására lehetett volna találni. Pedig ekkor már senki sem tagadta, hogy az önálló operaház létesüléséig a Nemzeti Szinhaz a magyar zenei műveltség egyik fő letéteményese és a magyar opera megteremtője. És a Nemzeti Színház mégis kénytelen volt vállalni az operettet, mert Pesten két német színház, az újtéri és a városligeti Alsdorf-féle Thalia Szinhaz, Budán ugyancsak kettő, a Várszínház és a Krisztinavárosi színkör vonta el operettelőadásaival a magyar közönséget. Itt is elérkezett a differenciálódás ideje. A magyar operett müvelése ugyancsak a második magyar színházra hárult volna, s főképp az a feladat,
