Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

esettségében Cassanova asszony oroszlánjai és Klischnigg majmai között egyszerre ismét Nemzeti Szinházat akarva játszani, Császár Miklóssal lefordíttatta a Népszínház számára, állítólag jogot szerezve a darab előadására a Nemzeti Szinházat kivéve az összes ma- v színpadokra. Nyakrafőre tanulták Budán a Bengáli he 1,7 tartót

, hogy ha csak egy nappal is, de megelőzzék a Nemzeti Szinházat; hiába volt a sajtó jóhiszemű részének intelme, hogy az ilyen finom művészi "intrigue"-darab előadására elsőrangú művészi erők kellenek. Molnár nem is tudott az előadással elkészülni, a bemutató ugyanazon a napon volt mind a két színházban. Az összehasonlítás persze csak a Népszinház kárára üthetett ki. Molnár álpátosza nem nagyon vágott a darab jellegéhez. A Hírnök felszólalt a Népszinház védelmében azokkal a lapokkal szemben,,amelyek nem helyeselték ezt a "hajrá versenyt" Molnár részéről, mire a megtámadott sajtó replikázott; a Nemzeti Szinhaz közrebocsátotta hirdetményét, hogy a darabot vidéki színpadoknak díjtalanul engedi át. Erre a Népszinház részéről megjelent az ellenhirdetmény, hogy az előadás jogát Magyarországra a Népszinház szerezte meg, s ha valaki a vidéki színigazgatók közül előadta volna, tüstént küldjön be 12 forintot. Méltán kérdi azonban, hogy vajon fizetett-e Molnár a Szigligeti darabok előadásáért? Az egész ádáz vitának egyetlen haszna, hogy újra felvetődik a szerzői jog rendezetlen kérdése. A vitán felbuzdulva Császár Miklós lefordítja Laubenak egy másik müvét is, A gonosz nyelvek vagy a Vörös könyv elmen; a fordítás rossz, az előadás is rossz. A szinészek egy része a szalonban is koturnust húz, más része viszont ördög pilulái

t játszik, mint Virágh Gyula, ki itt is Seringuinos volt, Kassai pedig ugyancsak patikus a Pilulákból. Ezután egy kis monológ jön A liget lánya elmen a Sie hat ihr Herz gefunden c. német jelenet fordítása, melyben fiatal naiv szinésznők szoktak feltűnni, itt Boér Emma nagy sikere.