Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)
lendíteni az ügyön, melyet felkaroltak, S milyen nagyszerű igazgató az a Molnár, ő persze megáll a maga lábán, nem kell neki szubvenció. Két hónap alatt tízezer forintot vett be s ebből máris 2ooo-t beruházásokra költött. Persze aztán kiderül, hogy a bizottmány mindössze tiz zártszéket tudott eladni, s már decemberben lo.ooo forint évi szubvenciót kér. De a támadás ós párhuzam csak folyik tovább. Hirt kapunk arról, hogy Szigligetit kivéve nemsokára minden valamirevaló drámaíró ott lesz a Népszinház körül, de nemcsoda, mert a Nemzeti Színháznál a drámabirálók nagy része politikai lapszerkesztő, egy-egy tanár meg államtitkár. Ezek után hónapokig hevertetik a darabokat, az elfogadottakat meg nem adják, éjszaki Károly már be sem adja darabjait a Nemzeti Szinházba, ahol a Pörös ke rit és c. darabjának kéziratát elvesztették. Most aztán magára vessen a Nemzeti Színház, mert elvesztett vele egy magvas tehetséget s ennek csak a Népszinház fogja hasznát látni. S mikor Éjszaki Károly Cydoni almá ja a Népszínházban szinre kerül, mekkora a zajgás az egész sajtóban, hogy a Nemzeti Színház ezt a remekmüvet nem fogadta el! Vannak aztán józanabb lapok, amelyek helytelenítik, hogy a Népszinház olyan drámákat fogad el, melyeket a Nemzeti Színház visszavetett, mert ami a balparton rossz, rossz a jobbparton is; igy a Rákóczi Júlia c. gyenge darabot. Vannak ugyan birálók, akik tehetséget vélnek benne felfedezni, mint a Pesti Napló ; de ezek a Népszínházba rózsaszínű, a Nemzeti Szinházba fekete szemüveggel járnak, s ha a sajtó egy része szemére lobbantja a Nemzeti Szinháznak, hogy soká jön ki egy-egy darabbal, nem úgy, mint a Népszinház, hol olykor minderi nap új darab van, olyan hangok is vannak, hogy jobb volna a. Népszínháznál is kissé csinyján bánni az újdonságokkal, hisz nem tudnak rendesen felkészülni rájuk. A Népszínházát a Nemzeti Színházzal szemben úgy tüntetni föl, mint versenyző társat, oly hiba, amit némelyek már 1862-ben elkövettek, még pedig a Népszinház kárára. És most kár lenne ismételni, noha "egy tollnál"
