Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

de amire az iró nem volt képes, azt elvégezte a színész î a kereteket kitöltötte az eleven magyar életből ellesett voná­sokkal s ami fő, felhangzott benne a magyar dal. Az eredeti magyar népszínmüvek hiányát is a színészek játéka pótolja, Nestroy 1834-ben bemutatott Lumpacivagabun- dus a annak köszöni páratlan sikerét, hogy Megyeri Cérna szabóból tót vándorló legényt, Bartha Lábszij suszterből palóc csizmadiát formált a magyar életből ellesett vonások­kal. Itt a budai színpadon született meg a magyar népszínmű Megyeri, Bartha és később Szerdahelyi játékában, még mielőtt az irodalom figyelme feléje fordult volna. Megyerit magyar Scholznak nevezték el a mindenáron bécsi párhuzamot keresők, alakjainak tőrülmetszett magyarságát senkisom tagadta. A Lumpacivagabundus a társadalom szélesebb köreit vonta a bu­dai várszínházba. Egykorú tudósítások szerint előadásakor olyanokkal volt tömve a nézőtér, akiket máskor sose lehetett a magyar szinhaz/ táján látni. A kezdő Nemzeti Színház továbbhalad a budaiaktól meg­villantott ösvényen, de csak akkor, mikor Bajza József, az irodalmi szempontú igazgató távozik; ő mélyen megvetette ezt a színpadból sarjadzott műfajt. 1838 őszén jelenik meg a színpadon Gaal Peleskel nótáriusa , a színház első nagy sikere. Az óriási sikert a magyar életnek az a teljessége adta, amely a darabbal a színpadra bevonult. Nem törődött senki a kezdetleges mesével, az elavult tündéri kerettel, a forradalmian új magyar népjeleneteket élvezte, melyekben persze még szelíd szalon-népiesség volt úgyannyira, hogy a hortobágyi juhászok nadrágot öltöttek s nem mertek gatyában megjelenni. A magyar dalt élvezte mindenki, melyet Them Károly zenéjével is népinek érzett; a Hortobágyi pusztán fúj a szél szövegét közkívánatra közli a Honművész . A Peleskel nótárius t nem unták meg, mert Megyeri a címszerep— ben mindig új ötletekkel fűszerezte* 1842—ben meghalt Megyeri s ezzel vége a Peleskel nótárius varázsos erejének. A honosított bécsi népszínmű nem kell már a magyar közönség­nek, mióta a műfaj eredeti hajtásában a teljesebb magyar

Next

/
Thumbnails
Contents