Pukánszkyné Kádár Jolán: A Budai Népszínház története (MSZI, Budapest, 1979)

óta folytonosan tömve van e darabra/ fél házat véve csupán 250 tallérral s ezt csakis 35o forintba számítva teszen összesen: 35«ooo forintot. Hamburg

: január 2o-tól ápril végéig Pilulák ^ermann színházában szerződés szerint 80 előadás, tele ház I.500 forint, fél házat véve csak 75° forinttal, ennek fele 375 forint, teszen összesen: 3o.ooo forintot. Bécs : november-december Genovéva /más szöveggel/ 60 előadás, csakis negyedrész házat számítva 24o forinttal, ennek fele 12o forint, tehát összesen: 7*2oo forintot. Berlin: jan. 16-tól ápr. végéig Genovéva 4o előadás, csakis negyedrész házzal 4-oo forintot számítva ennek fele 2oo frt, teszen összesen: 8.000 frt-ot. Bécs

ben jan. 2o-tól ápril végéig, Szamárbőr a wiedeni színházban, csak 60 előadásra félházat számítva csak /ha tömve van 2ooo frt-tól I.800 frt fér be/ tehát csupán 800 frt-ot véve, ennek fele 4oo frt, teszen összesen: 24.000 frt_ot. E hat hó alatt remélhető bevétel összege: 146^Zoo_f

rt^ Erre a közvélemény kissé megdöbbent, mondván, hogy Molnár jó volna talán Párizsban vagy Londonban, de Pestre kissé túlméretezett; nálunk szerényebben kell eljárni: jobb volna kisebb méretekben mozogni s nem számitani Pétervárra és Berlinre, hanem csakis a magyar közönségre és ezt tenni intézete egyedüli oszlopává. De Molnártól nem lehet molnárfölöttit, vagy inkább molnáralattit kivánni. Ő egyre nyilatkozik, s gyűjti tovább ellenségeit. Nyilatkozik a Magyar sajtó

ban, a Sürgöny

ben s egyebütt, a bukás okát az építkező bizottmányra tolva, mely nem vitette ki az általa szándékolt Kimnach-féle olcsó tervet, s igy minden deficitnek oka lett; noha tudjuk, hogy a Kimnach-féle tervet a szépítő bizottság nem engedélyezte. Első nyilatkozatában színészeit hasznavehetetlen tagoknak nevezi, és eljárásukat zendülésnek nyilvánítja. Miután a váltófeltörvényszék a csőd alól feloldja, békejobbot kínál színészeinek a budai Népszinház megmentésére. A csődöt újra kimondják ellene, ő azonban