Peterdi Nagy László szerk.: Kortársunk a mai színpadon - Az 1984. december 4-5-én tartott maygar-szovjet elméleti konferencia anyaga (MSZI, Budapest, 1985)

Je. I. Gorjacskina-Poljakova: Korunk emberének ábrázolása a szocialista országok színházművészetében

művészetet. Megtalálható itt Majakovszkij groteszkje, a forradalmi hősök patetikája, a nagy építkezések, a csendes vidéki városok /például Csulimszk Vampilovnál/ pszichológiai feszültsége, Gelman dramaturgiájának publicisztikai élessége, köztársaságaink életének ábrázolása. Ez a sokszínűség korunk szinházi irodalmának érdekes és talán legfontosabb vonása. Természetes, hogy a szovjet drámairodalom felhasználása a szocialista országok szinházi életének, fejlődésének csupán egyik oldala. -A nemzeti színházművészet és drámairodalom megteremtése nélkül nincs igazi fejlődés. És a szocialista országoknak a kort hűen tükröző színházművészete nem hagyhatta figyelmen kivül a fasiszták ellen harcoló partizánok sorsát, az új életet épitő pestieket, a puszta emberét, aki igyekszik szakítani a magántulajdonos pszichológiájával. Uj nemzedékek jelentek meg a szinpadon, általános és sajátságos, csak rájuk jellemző problémákkal. Mesterházi Lajos, Orlin Vaszilev és Ivan Radojev, Bukovcan és Zahradnik darabjaiban visszaköszönnek a jelen és a múlt fájó, feszítő konkrét nemzeti és általános szocialista vonásokat egyszerre hordozó problémái. A közös alapok és a konkrét nemzeti tulajdonságok teszik jelentőssé a szocialista országok szinházi fesztiváljait. Ezeket a rendezvényeket nevezhetjük "cserefesztiváloknak" is, hiszen a fő figyelem az értékek cseréjére irányul. Igy például 1980-ban Szófiában az egyik ilyen fesztiválon, ahol a téma "Lenin a szocialista országok színpadjain" volt, Satrov Kék lovak vörös füvön cimü darabját mutatta be a Moszkvai Komszomol Szinház és a Berliner Ensemble is. Szembetűnő volt a központi figura különböző értelmezése. Bár nem kötelező, de a szovjet szinházak rendszeresen megtartják a magyar,csehszlovák, bolgár, román dráma napjait. Nagy érdeklődéssel olvassák a darabokat a rendezők és irodalmi vezetők, keresik a hálás szerepeket a színészek és az érdekes megoldások lehetőségeit a díszlettervezők, zeneszerzők. Rendkívül fontosak a személyes kapcsolatok és utazások, hiszen fontos ismerni azt a konkrét közeget, ahol a cselekmény történik. Az ilyen fesztiválok alkalmat nyújtanak a