Földényi F. László szerk.: Tanulmányok a gyermekszínházról (MSZI, Budapest 1987)
Gyermekszínházi állapotrajz (Nánay István)
reltsége hiányos, közönségforgalmi terei szűkek, a nézőtér lejtése csekély, emiatt a hátrább ülők kénytelenek felállni, hogy lássanak, de ettől a még hátrább ülők egyáltalán nem látnak stb./. Mindezt múlt időben kellett volna fogalmaznom, ugyanis ez a helyzetkép a színház elmúlt fél évtizedére volt egyértelműen érvényes. Az elmúlt évadban Arany János nevét felvevő színház új vezetői: Keleti István igazgató és Korcsmáros György főrendező már egy év alatt is számos régi, akut problémát igyekeztek megoldani. Egy csapásra természetesen nem lehet megváltoztatni egy színház arculatát, működését, nem lehet lecserélni a színészgárda elfáradt részét, nem lehet új épületet varázsolni a régiből. Lehet viszont fokozatosan új szellemet meghonosítani, s lehet lépésről lépésre megújítani a színház belső életét, s ezzel együtt módosítani a színházról kialakuló külső képet. Ez történik jelenleg. A színház régebbi stílusát jól reprezentálja Juhász 23) István Feri világgá megy című darabjának Nyilassy Judit rendezte előadása (1982). A mű a gyerek-szülő kapcsolatról, a gyerek szeretetéhségéről indirekt módon beszél. A címszereplő ugyanis nem lép színre, a darab az ő keresésének története. Ez önmagában kitűnő ötlet, hiszen így a gyerekek a szüléikről kaphatnának képet, ám eztsem a szerző, sem a színház nem vállalta fel, helyette e 9Vcirkusz-sztorit kerekítettek a keresés köré. Van ebben a darabban bohóc, zsonglőr, idomított medve, a szülők megtanulják a cirkusz-mesterséget, csak hogy hazacsalogassák fiukat, ám a sok hókusz-pókusz közben elvész a lényeg, az, hogy miért ment világgá Feri, milyen a szülők és a gyerek közötti kapcsolat. Mert az mégis nehezen fogadható el, hogy ha a családi otthonból is cirkusz lesz, akkor minden megoldódik, és Feri otthon marad. Az írói anyag nemcsak dramaturgiailag, de stilárisan is problematikus. A darab szövege gondolati és nyelvi köz-